| |
A nőkért a csontokért - országos felmérés készült |
| 2007.10.16 |
|
A közelgő Oszteoporózis Világnap alkalmából a Magyar Nők Szövetsége nyilvánosságra hozta azt a 2007 szeptemberében a Szonda Ipsos által készített reprezentatív felmérést, melynek során 800 csontritkulásban érintett nőt kérdeztek meg. Az adatokból egyértelműen kitűnik egy rendkívüli tény, az érintettek 38%-a egyáltalán nem szedi gyógyszerét annak ellenére, hogy a csontritkulás a tudomány mai állása szerint nem gyógyítható, ezért folyamatos kezelést igényel. A betegség kialakulásában a csontok kálcium tartalmának csökkenése áll, melynek következtében törékennyé, „porózussá” válnak. A csontritkulás nem jár fájdalommal, sokszor évek múltán csak az első törések jelzik a kór meglétét, ezért is kapta a „néma járvány” elnevezést.
A csontritkulás megelőzéséről és a betegség kialakulásáról számos publikáció látott már napvilágot, mégis vannak olyan területek, melyek eddig nem kaptak elegendő figyelmet. Kevésbé tudatosult az érintettekben az a tény, hogy a csontritkulás - a diagnosztizálást követően - élethosszig tartó kezelést igényel. A kór felismerése után igenis kiemelt figyelmet kell fordítani a helyes életmód kialakítására – kalciumban és D vitaminban gazdag ételek fogyasztása, rendszeres mozgás -, de ez semmiképpen nem helyettesítheti a gyógyszeres kezelést.
A Magyar Nők Szövetsége a Szonda Ipsos-t kérte fel az országos felmérés elkészítésére, melynek célja a probléma széleskörű feltérképezése volt. Központi témaként szerepelt például a csontritkulásban szenvedők terápiatartási fegyelméről (compliance) való tájékozódás. Megdöbbentő adat, hogy a már diagnosztizált betegek 38 %-a jelenleg nem szed semmilyen vényköteles gyógyszert. A terápiával felhagyó nők 59%-a két éven belül, 3%-a 1 éven belül szegte meg orvosa utasítását.
Költség-hatékonyság szempontjából a biztosítónak a legnagyobb veszteséget azok a nők okozzák, akik 3-4 év után (22%), illetve 5 év után (18%) hagyják abba az alkalmazott terápiát. Elgondolkodtató az az adat is, hogy a gyógyszert nem szedő nők 8%-ánál soha nem is alkalmaztak semmit.
A terápia megszakítására adott válaszok igen sokrétűek, olykor extrémek voltak. Majd minden ötödik megkérdezett a mellékhatásokra panaszkodott, ugyanakkor 13% az orvosára hivatkozva, (vagy talán a kérdés keltette „felelősségre vonást” áthárítva) hagyta abba a szedést. Ugyanennyien voltak, akik szerint annyira javult az állapotuk, hogy nem volt már szükségük rá. 11% anyagi helyzet miatt, (túl drága a gyógyszer), 6%-uk véleménye szerint nem hatott a gyógyszer, 8% mást is szed (túl sok gyógyszer), 5% nem tudott rendesen az orvoshoz járni, ugyanennyien nem szeretik a gyógyszereket, 4% gyógyszertámogatás megvonása miatt, 2% alternatív megoldást választott, 1% nem szedheti mindig, 7% mégis szedi de ritkán, míg 7% nem is akar róla beszélni.
A felmérés rámutat néhány téveszmére is, például a csontritkulást még mindig a csontfájdalmakkal azonosítják. A megkérdezettek 55%-nak rendszeresen vannak fájdalmai, melyet összefüggésbe hoznak a csontritkulás folyamatával, azaz a csontfájdalmakat gyakran összekeverik a reumatikus fájdalmakkal.
A legfontosabb az érintettekben tudatosítani, hogy a csontritkulás ma még nem gyógyítható, folyamatos kezeléssel a kór lassítható, illetve kis mértékben javítható. Megszakított vagy nem megfelelően alkalmazott terápiával nem lehet hatékonyan befolyásolni a betegséget. Érthetetlen, hogy a betegek annak ellenére hagyják abba a kezelést, hogy ma már sokféle készítmény áll a rendelkezésükre.
A szakértők szerint a csontritkulás Magyarországon mintegy 1 millió embert érint, melynek 90 %-a nő. Világviszonylatban az oszteoporózis következtében kialakuló csonttörések előfordulása magasabb, mint a szívinfarktus, stroke és mellrák együttesen. (Forrás: Cancer Fact&Figures: American Cancer Society; Heart&Stroke fact: stat. suppl. American heart sociation; Riggs&Malton: III. bone 17 (5) suppl: (50.,55-51.,15) 1995.)
A csípőcsontok törése (combnyaktörés) különösen időseknél veszélyes, mert a gyógyulási folyamat hosszas fekvést igényel és körülbelül egyharmaduk fél éven belül meghal.
A felmérés rámutatott, hogy kiemelten szükséges az érintettek és a társadalom tájékoztatása annak érdekében, hogy a már diagnosztizált betegek állapota fenntartható, javítható legyen és az esetleges töréseket megelőzhessük a terápiatartási fegyelem növelésével. A megkérdezettek 39%-a gondolja csak úgy, ha megszakítja a kezelést, akkor az hatáscsökkenést eredményez. A válaszadók 26%-a szerint nem történik változás, 35%-a nem tudott érdemi választ adni.
Az oszteoporózis fogalmához társított csípő- és csigolyatörések mellett kiemelten fontos a szintén a csontritkulás következtében bekövetkezett úgynevezett perifériás törések (kéz, láb) megelőzése.
A Magyar Nők Szövetsége politikai pártoktól független társadalmi szervezet, amely az esélyegyenlőség érvényesítését, a nők jogainak, érdekeinek védelmét tűzte ki céljául. A szervezet 45 tagszervezettel, 10 000 taggal az ország egyik legnagyobb ernyőszervezete. Az évek során jelentős nemzetközi tekintélyre tett szert. 1991-óta tagja a Nemzetközi Nőtanácsnak (ICW), valamint az ICW Európai Regionális Központjának (ECICW). A Szövetség nemcsak a nők által megfogalmazott problémák és a mindenkori döntéshozók közötti kapocs szerepét kívánja betölteni. Kiemelten fontosnak tartja, hogy a nőket érintő egészségügyi problémákkal is foglalkozzanak, hogy a nők mind szellemi, mind testi létükkel harmóniában élhessenek önmagukkal.
A részletes kutatás letölthető a Letölthető tájékoztató alatt. (szerk.)
|
| | Tájékoztató letöltése |
| | Kapcsolódó weboldal |
Sajtókapcsolat |
| Referens: | Bánhegyi Krisztina |
| kriszta_banhegyi@sudler.hu |
| +36 1 801-7454 |
| Cég: | Sudler & Hennessey International |
|
|
