| |
Beszéljünk a bioetanolról! |
| 2007.10.15 |
Akarja-e az EU a bioüzemanyagok minél szélesebb körű használatát? Mi a magyar kormány álláspontja? Szükséges-e egy kormányzati stratégia és támogatási rendszer kiépítése? A Magyar Bioetanol Szövetség (MBSZ) elhatározta, hogy a média segítségével egy tényeken alapuló ismeretterjesztő programot indít a bioetanolgyártás kételyeinek eloszlatására, a lehető legfrissebb információkkal, hogy a fentihez hasonló kérdéseket tisztázhassa.
|
A 21. század sok kritikus változással néz szembe, beleértve a környezeti változásokat is. Az emberiség már ma is nagymértékben függ az energiától, és ez a kereslet nőni is fog belátható időn belül. Ahogy az életszínvonal növekszik, nő az energiaigény, ezért a jövőben arra kell törekednünk, hogy növeljük a hatékony energiahasználat mértékét és a keletkező energiaigényt úgy elégítsük ki, hogy közben nem terheljük tovább a környezetünket.
A globális felmelegedést ma már nap mint nap érzékeljük. A gépkocsikban felhasznált üzemanyagok elégetése lényegesen hozzájárul a CO2-kibocsátáshoz. A közelmúltban napvilágot látott cikkek pro és kontra módon mutatták be a bioüzemanyagok szerepét a világon. Sok cikk azonban – mondjuk ki – megtévesztette a közvéleményt, mi több, a közvéleményre nagyon is sokat adó politikusokat. A Magyar Bioetanol Szövetség (MBSZ) ennek érdekében elhatározta, hogy a média segítségével egy tényeken alapuló ismeretterjesztő programot indít a kételyek eloszlatására, a lehető legfrissebb információkkal.
Az ismeretterjesztő program több témakört érint, a mezőgazdasági szempontoktól a gyártáson keresztül egészen a felhasználásig.
A mezőgazdasági termelésen belül nagyon fontos megvizsgálni, hogy negatív vagy pozitív hatása lesz-e a bioetanol-gyártásnak, szükséges-e az energianövény-termesztéshez a genetikailag módosított (GMO) növények használata, és hozzájárulhat-e a bioetanol-gyártás a mezőgazdasági munkahelyek megtartásához és növeléséhez. A sok éves átlag alapján Magyarország például 8 millió tonna kukoricát termel, amelynek csupán a felét használja fel élelmiszeripari vagy takarmányozási célokra. A fennmaradó 4 millió tonnát eddig az Európai Unió vásárolta fel az intervenció keretein belül. Mint ismeretes, az intervenciós rendszer megszűnik – valóban elvetendő gondolat-e, hogy a jövőben inkább az etanolipar vásárolná fel a felesleget? Amennyiben ez nincs, reális alternatíva-e, hogy ekkora többlet folyamatosan – támogatás nélkül – felhasználásra kerüljön, és a magyar állattenyésztés elég versenyképes-e ahhoz, hogy ekkora többletmennyiséget állati élelmezésre, takarmányok formájában a piacra tudjon vinni?
Több élelmiszeripari cég és környezetvédő szervezet is támadta a bioetanol- ipart azért, mert az szerintük negatív hatással lesz az élelmiszerellátásra. Az MBSZ szeretné eloszlatni a kételyeket azzal kapcsolatban, hogy az ellátásbiztonság sérül-e, növekedhet-e az ár, és keletkezhet-e hiány az állati takarmányozásban, és ebben szerepet kaphat-e a bioetanol-gyártás magas fehérjetartalmú mellékterméke, a gabonatörköly, ami a bevitt kukorica mennyiségének 1/3 mértékben keletkezik.
Komoly aggodalomra adott okot továbbá az utóbbi időben az is, hogy jelentősen megemelkedett a gabona világpiaci ára; itt ismét meg kell vizsgálnunk, hogy vajon felelős-e ezért a bioüzemanyag-ipar bármilyen szinten vagy esetleg spekulatív okok állnak mögötte?
Nemzetgazdasági szempontból meghatározó jelentőségű, hogy a kukorica feldolgozott, magasabb hozzáadott értékkel – a bioetanol, mint üzemanyag formájában – kerüljön piacra, mert így 1 tonna kukoricából mintegy kétszer akkora GDP érhető el, mint takarmányként, illetve alapanyagként értékesítve, ráadásul ez szinte azonos mértékben a külkereskedelmi mérleg egyenlegét is javítja. Ez évente 1 millió tonna etanol előállítása esetén 200 milliárd forint GDP többletet jelent! Megengedhetjük-e magunknak, hogy ebből kimaradjunk? Káros lenne-e, ha a vidékfejlesztési programokhoz források keletkeznének a bioetanol-ipar megteremtésével? Valóban gondot okozna, ha csökkenne a munkanélküliség, nőne az adófizetők száma, és a jelentős export révén javulna a külkereskedelmi mérleg?
Sokan környezetvédelmi okokra hivatkozva nem nézik jó szemmel a bioüzemanyag-ipar megerősödését és fellendülését több okból is. Legfőbb érvük, hogy a politika olyan üzemanyagot „támogat”, amely drágább, és károsabb a környezetre, mint fosszilis megfelelője. De vajon valóban negatív-e az a bizonyos CO2-mérleg vagy létezik erre jó megoldás is? Milyen hulladékkibocsátással jár a gyártás és vajon tényleg vezet-e világmértékben őserdőirtáshoz, ahogy ezt többen is hangsúlyozzák? Mennyire ismert, hogy az EU most tárgyalás alatt lévő bioüzemanyag direktíva egyik legfontosabb alapelve a biodiverzitás és fenntarthatóság elvei alapján, hogy semmilyen bioüzemanyag-előállítást, forgalmazást illetve importot nem tesz lehetővé olyan forrásokból, amelyek ezeket az elveket nem elégítik ki. Így például lehetetlenné válik olyan bioüzemanyag európai felhasználása, amely esőerdők kiirtását követően keletkezik.
Igényel-e több energiát a gyártás, és ha igen, honnan teremthető elő?
A jelenleg gyártott 41 milliárd liter etanol a világ jelenlegi benzinfelhasználásának 2%-át teszi ki. A bioetanol-gyártás és felhasználás nemzetközi tapasztalatait tekintve a világ legnagyobb bioetanol-előállítója az Egyesült Államok (2006-ban 18,3 milliárd litert), megelőzve a korábbi piacvezető Brazíliát (2006: 17,0 milliárd liter). A harmadik legnagyobb termelő Kína, az Európai Unió pedig a negyedik helyre szorult a 2006. évi 1,5 milliárd literes termelésével. Az Európai Unió bioüzemanyag irányelve referenciaértékként az összes üzemanyag felhasználáson belül 2010-re 5,75%-os piaci részesedést határozott meg a bioüzemanyagok részére. Vajon egy ilyen jó földrajzi adottságokkal rendelkező ország, mint hazánk, megengedheti-e magának, hogy kimaradjon egy ilyen jó lehetőségből?
A bioetanol-forgalmazást tekintve Magyarországon használtak már bioetanolt? Ma már az összes Magyarországon forgalmazott motorbenzin tartalmaz 4,4% biokomponenst, gyakorlatilag bioetanolt, emellett négy benzinkút megkezdte már a magas bioetanol tartalmú üzemanyag, az E85 forgalmazását is. De vajon van e igény ennek kiterjesztésére, kaphatóak-e olyan járművek, amelyek ezzel az üzemanyaggal is tudnak működni? Következő lépésként az is elképzelhető, hogy a bioetanol nagyobb szerepet kap a tömegközlekedésben. Erre jó példa lehet az a Kaposváron is sikerrel tesztelt Scania autóbusz, amely a 95%-ban bioetanolt tartalmazó, E95 jelű üzemanyaggal üzemelt. Valóban gond nekünk, ha környezetkímélő járművek segítenek abban, hogy eljuthassunk munkahelyünkre?
Az egyik sarkalatos pontja a hazai gyártásnak, hogy rendelkezésre állnak-e a megvalósításhoz szükséges feltételek. Akarja-e az EU a bioüzemanyagok minél szélesebb körű használatát? Mi a magyar kormány álláspontja? Szükséges-e egy kormányzati stratégia és támogatási rendszer kiépítése?
Az MBSZ felteszi azt a kérdést is, hogy amennyiben nem a bioüzemanyagok használata jelenti a jelenlegi leghatékonyabb megoldást a közlekedési szektor által kibocsátott üvegházhatású gázok csökkentésére, vajon van-e más reális alternatíva a környezetünk megóvására, a globális felmelegedés enyhítésére?
Az energetikai cégek, az élelmiszeripari cégek, valamint a környezetvédők támadják a bioetanol gyártását. Az MBSZ álláspontja szerint a feszültség okai elsősorban üzleti szempontok, melyek érvényesítése érdekében – nem objektív tényekre alapozva – az ellátásbiztonsági okokra hivatkozva, az élelmiszerárak megalapozatlan növekedését, valamint környezetromboló hatást vizionálnak.
Az MBSZ éppen ezért próbálja felhívni a figyelmet a bioetanol-gyártás és forgalmazás előnyeire, megakadályozva ezzel a hamis érzetek kialakulását, az emberiség jövője szempontjából indokolt események megvalósítását ösztönözve. A médiakampány egy széles körű társadalmi egyeztetéssel zárul.
|
| | Kapcsolódó weboldal |
Sajtókapcsolat |
| Referens: | Zsemberi Zsuzsa |
| zsuzsa.zsemberi@ebpower.eu |
| +36 1 430-4238 |
| Cég: | Magyar Bioetanol Szövetség |
|
|
