| |
Nem terheli többé a Dunát Budapest szennyvize |
2010.02.25 |
A Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep tavaly november óta fogadja és kezeli a főváros pesti oldalán keletkező szennyvízmennyiség java részét. Február közepétől már Budáról is az új tisztítóműbe kerül a szennyvíz a tavaly megépített budai Duna-parti főgyűjtőcsatornán keresztül. Ezzel összekapcsolódott az uniós támogatással megépített új fővárosi szennyvíztisztító rendszer minden létesítménye. Mostantól tehát nem terheli a Dunát a fővárosban keletkező szennyvíz eddig tisztítatlan része (mintegy 49%-a), hanem a megfelelő helyre, a központi szennyvíztisztítóba jut.
|
A Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep egyéves próbaüzemi működése 2009. augusztus elején kezdődött, mára félidejéhez érkezett.
2009. augusztus óta a főváros pesti oldalának középső kerületeiben keletkező teljes szennyvízmennyiséget a Csepel-szigetre, a központi szennyvíztisztítóba pumpálják a ferencvárosi szivattyútelep berendezései a Duna medre alatt kiépített csővezetékeken keresztül.
A dél-budai kerületek szennyvizét tavaly év vége óta továbbítja a tisztítótelepre a kelenföldi átemelő telep. Az ettől északra eső, a Duna-part közelében lévő mellékcsatornákat 2010. január végére kötötték rá a szakemberek a rakpart mentén tavaly megépített főgyűjtőcsatornára.
Február közepén az egyik legnagyobb, Hűvösvölgytől a Dunáig vezető, szennyvízzel terhelt természetes vízfolyás, az Ördög árok vizét is rávezették a főgyűjtőre. Ezzel megszűnt a város legnagyobb, az Erzsébet híd budai hídfője mellett található csatorna-bevezetése, amely eddig a folyót szennyezte. Utolsó lépésként az észak-budai kerületekben keletkező, a Zsigmond téri szivattyútelepre érkező szennyvizet is átirányították a főgyűjtőcsatornába.
Mindez hatalmas előrelépést jelent a folyó szennyezésének csökkentésében, hiszen a Budapesten keletkező szennyvízmennyiség mintegy fele (49%-a) eddig biológiai tisztítás nélkül, közvetlenül a Dunába folyt. Ez a környezetterhelő állapot most megszűnik.
A budai rakpart mentén látható, a Dunába vezető 15 csatorna-bevezetés továbbra is megmarad. Ezek egy része csapadékvizet, illetve termálfürdők medencéinek vizét vezeti a folyóba, a többi záporkiömlőként üzemel majd akkor, amikor nagy esőzések, illetve olvadások idején a csatornarendszer telítődik.
Utolsó simítások a Csepel-szigeten
A központi szennyvíztisztító telep próbaüzemi időszakának első fél évében – a tisztítómű megfelelő működésének tesztelése mellett – a telep területén is történtek látványos változások. Elkészült valamennyi műtárgy külső, végleges burkolata, az irodaépületet birtokba vették az üzemeltető cég munkatársai.
A kültéri közvilágítást kiépítették, és elkészült az összes belső út is. A szennyvíztisztító építése során alkalmazott technológiai megoldásnak köszönhetően a telep nagy részét fák, növénycsoportok borítják majd idén nyártól. A már véglegesen rendezett területeken a parkosítás és az öntöző rendszerek kiépítése 2009. november elején kezdődött, és a téli fagyok után, idén tavasszal folytatódik.
Új beruházási elemek
A projekt megvalósítása során jelentős megtakarításokat sikerült elérni, amelynek köszönhetően további korszerűsítésekre, a fővárosi csatornahálózat fejlesztésére nyílt lehetőség. Budapest II., VI., VIII., IX., X., XI. és XIV. kerületében tehermentesítő gyűjtőcsatornák épülnek, illetve megtörténik az albertfalvai, ferencvárosi és kelenföldi szennyvízátemelő telepek záporoldali fejlesztése.
A kiegészítő beruházás célja a túlterhelt szennyvízvezeték-hálózat terhelésének enyhítése, az átemelő telepek kapacitásbővítése és modernizálása. A munkálatok 2009 őszén kezdődtek, ütemterv szerint haladnak, és a teljes projekt lezárásig, 2010. december 31-ig befejeződnek.
Az új szennyvíztisztító rendszer tesztüzemi működése 2010. július 31-én zárul, azt követően indul az üzemszerű működése, teljes kapacitással. A fejlesztésnek köszönhetően a folyóba visszajutó, biológiailag tisztított víz aránya a jelenlegi 51%-ról 95%-ra emelkedik.
A Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep és kapcsolódó létesítményei beruházás Európai Unió által elismert és támogatott költsége mintegy 428,7 millió euró, amelynek 65%-át az Unió finanszírozza a Kohéziós Alapból, 20%-át a magyar állam, 15%-át pedig a főváros állja.
|
| Kapcsolódó weboldal |
Sajtókapcsolat |
|
|