A jelenlegi adatok szerint évente világszerte 1,4 millió ember veszíti életét stroke következtében. Ugyanakkor nagy problémát jelent, hogy a rokkantságok tekintélyes részének kialakulásáért is a szélütés felelős. A helyzet hazánkban sem mutat jobb képet, jelenleg mintegy 200-250 ezren élnek a betegség árnyékában, ráadásul a stroke-betegek negyede 60 évnél fiatalabb. A legfrissebb adatok szerint Magyarországon 18 ezren halnak meg évente agyi érkatasztrófa miatt, ráadásul a betegség a fiatalabb korosztály életére is komoly veszélyt jelent.
A stroke betegség hátterében legtöbbször az agyat ellátó ér elzáródása áll, és csak az esetek mintegy 15-20%-ban beszélhetünk agyvérzésről, mint kiváltó okról. Ma már széles körben ismert, hogy a stroke kezelése azért sürgős, mert a szélütés minden órájában kb. 700 km idegpálya és 2 millió idegsejt pusztul el.
Csiba László professzor a Magyar Stroke Társaság elnöke a kampányt indító tájékoztatón hangsúlyozta: a program elsődleges célja a tavalyi évhez hasonlóan, hogy egyre többen ismerjék fel a szélütés tüneteit, és azok észlelésekkor azonnal hívják a mentőket. Nem szabad elfelejteni, hogy a stroke megelőzhető, gyógyítható, ám csak akkor várható felépülés, ha a kezelést azonnal, legfeljebb 4,5 órán belül elkezdik. Az időfaktor fontosságát jelképezi a kampány szlogenje is „Stroke-ne késlekedjen! Minden perc számít!"- tette hozzá az elnök.
Egyre inkább érezhető az, hogy a betegek jóval bátrabban és még időben jelzik tüneteiket a mentőszolgálatnak. Ahhoz, hogy időben, és szakszerű ellátást nyújtva tudjanak a mentők a betegek segítségére sietni, szükséges a bizalom kiépítése. A Társaság és az Országos Mentőszolgálat együttműködésnek a szó szoros értelmében érezhető hatásai voltak és vannak, hiszen a tünetek észlelésekor egyre többen hívnak szakszerű segítséget, ezzel egyre több élet menthető meg fűzte hozzá Győrfi Pál, az OMSZ szóvivője.
Ugyanakkor Csiba László véleménye szerint mindenképpen paradigmaváltásra van szükség a stroke finanszírozásában ahhoz, hogy megfelelő minőségű és technikai hátterű kezelést tudjanak nyújtani a kórházak a betegeiknek. Sajnos egyes súlyponti intézmények nem rendelkeznek az alapvető technikai feltételekkel, ugyanakkor más kórházak pedig nem tudnak felkerülni a finanszírozottak listájára, így saját forrásból igyekeznek legjobb tudásuk szerint ellátni a betegeket.
Ráadásul az életmentő megoldást jelentő vérrögoldó eljárás 180 ezer forintba kerül, ezt azonban sok esetben nem támogatja az Országos Egészségbiztosítási Pénztár. Így mind a technikai, mind az anyagi feltételek mindössze 16 kórházban biztosítottak, Csiba professzor szerint ennek minimum a kétszeresére lenne szükség. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy csupán ötszáz ilyen beavatkozást hajtottak végre az elmúlt pár évben.
Az új módszerek, korszerű technikák áttörést jelenthetnének a szélütés kezelésében. Az Egyesült Államokban már elfogadott az az eljárás, mely során egy dugóhúzószerű, vékony katéterrel próbálják a koponyán belüli eret elzáró rögöt – az ütőéren keresztül – kihúzni. A dugóhúzószerű eszközön kívül próbálkoznak még éren belüli „porszívóval”, mely szintén az artérián keresztül kísérli meg „kiszívni” a vérrögöt. Ezen eljárások mellett léteznek lézeres, valamint ultrahangos vérrögoldó megoldások is.
Noha ezen beavatkozások kivitelezéséhez komoly szakértelem és technikai háttér szükséges, segítségükkel a „terápiás ablak” bizonyos körülmények között akár 8 óra is lehet. Csiba László elmondása szerint ennyi idő alatt technikailag fel lehet készülni, így azoknak a betegeknek, akik nem fértek be a 4,5 órás vénás rögoldási időablakba, ezen korszerű kezelési eljárások a túlélést jelenthetik. Sajnos ezek befogadása és támogatása még nem megoldott Magyarországon.
Csiba doktor valószínűnek tartja, hogy a jövőben már egyénre szabott lesz a szélütés kezelése. Lesz, akinél a vénás vérrögoldás, másoknál az ütőeres vagy a mechanikus eszközök, esetleg mindezek kombinációja vezet majd sikerre. A neurológusok már azt is komoly eredménynek tekintenék, ha Magyarországon a vérrögoldó kezelések számát megháromszorozhatnák így legalább 1500-2000 ember részesülhetne ilyen terápiában.
Az akut stroke kezelés jövőjével kapcsolatosan a Stroke Társaság elnöke elmondta- hazánkban az összes szélütésnek mintegy 1%-t tudják csak vérrögoldó kezeléssel gyógyítani. Ezt a számot a jövőben mindenképpen tovább kell növelni, hogy egyre kevesebb legyen a tragédiák száma. Hatékonyabb szervezéssel, a lakosság felvilágosításával, és a stroke kialakulása és a kezelési idő közötti idő lerövidítésével (pl. a direkt CT-be való szállítás engedélyezésével, a beteg-utak lerövidítésével) jó eséllyel szállhatunk harcba az agyi-érkatasztrófák ellen.
A Társaság ebben az évben is egy átfogó, televíziót, rádiót, nyomtatott és online médiát felhasználó programot tervez, kültéri és beltéri megjelenésekkel is támogatva. Az akciók ezúttal is azt a célt szolgálják, hogy a stroke által a társadalomra rótt terheket enyhítse a Társaság, és elérje az agyi érkatasztrófák még nagyobb mértékű visszaszorítását.
|