Az aktív internetezők 90 százaléka elolvassa az érdekes tárgyú jóváhagyott e-mail reklámüzeneteket, a személyes megszólítás azonban nem minden esetben jelent előnyt - többek között ez derült ki a KutatóCentrum E-Mail Marketing Reportjából.

A Direkt Marketing Szövetség (DMSZ) támogatásával készült felmérés arra is rámutatott, hogy az online nyereményjátékokra valós adatokkal regisztrálnak az emberek.

November 5-én a Golden Dove konferencián mutatták be a DMSZ támogatásával készült első E-Mail Marketing Report eredményeit.

A KutatóCentrum 12 000 internetező megkérdezésén alapuló hiánypótló iparági felmérése az általános e-mail használati szokások mellett többek között az online nyereményjátékokban való részvételi hajlandóságot, a reklámüzenetek olvasási szokásait, valamint az ingyenes e-mail szolgáltatók ismertségét vizsgálta.

„A kutatás célja, hogy támpontot adjon a cégeknek az e-mail kampányok hatékony tervezéséhez és kivitelezéséhez. Mivel az ilyen típusú kampányok esetében a rendszeresen, legalább kéthetente e-mailezők jelentik a bázist, ezért az elemzés során ezt a csoportot vizsgáltuk - jegyezte meg a felmérés kapcsán Barcza Enikő, a KutatóCentrum üzletág igazgatója. - Az aktív, hetente többször internetezők négyötöde tartozik ebbe a csoportba.”

Ragaszkodunk az e-mail címünkhöz
Az e-mailezők ritkán változtatják a mindennapok során elsődlegesen használt fő e-mail címüket.

„A felmérésből kiderült, hogy 1-2 év alatt a fő e-mail címek körülbelül egytizede évül el, miközben az emberek háromnegyede jellemzően a fő e-mail címét adja meg feliratkozáskor, ezért is fontos a rendszeres adatbázis-karbantartás, hiszen a sikeres e-mail marketing kampányoknak ez a lelke” - emelte ki Fialka Krisztina, a Maxima online direktmarketing-rendszer vezetője.

A rendszeres e-mail használóknak csupán 10 százaléka nem kap napi rendszerességgel jóváhagyott, és 20 százaléka kéretlen reklámüzenetet, emellett az elektronikus postaládákban átlagosan a jóváhagyott üzenetek aránya a magasabb.

Az engedélyezett reklámlevelekkel szembeni attitűdök egyébként pozitívak: az emberek 90 százaléka egyetért azzal az állítással, hogy ha a tárgy felkelti az érdeklődését, elolvassa az üzenetet, s csupán 9 százalék töröl minden reklámlevelet olvasatlanul.

„A felmérés is igazolja, hogy a válaszadási arányt nagymértékben befolyásolja az üzenet tárgya, a feladó, valamint az első néhány sor” - emelte ki Fialka Krisztina. - „Ezek azok a kritikus pontok, ahol eldől, hogy sikerült-e felkelteni az olvasók érdeklődését. Ugyanakkor a kutatásból kiderült, hogy a névre szóló levél nem minden esetben jobb, mint az általános megszólítás” - tette hozzá a szakember.

Valós adatokkal játszunk
Az aktív internetezők nyitottak a nyereményjátékokra: négyötödük többször is játszott már, minden második pedig minden lehetőséget megragad erre, és csupán 5 százalék nyilatkozott úgy, hogy soha nem próbálná ki.

Az online nyereményjátékok esetében általában optimisták vagyunk: a rendszeres e-mail használók 57 százaléka nyilatkozott úgy, hogy hisz a nyerés esélyében. Regisztrációkor egyébként a játékosok 82 százaléka minden esetben a valós adatait írja be.

A részletes tanulmány az itt bemutatott eredményeken felül többek között olyan kérdésekre is választ ad, mint hogy a magyar internetezők hogyan kezelik az e-mailben érkező linkeket és csatolmányokat, a reklámüzenetek olvasási hajlandóságát mennyire befolyásolja a levél személyre szabása, és milyen szempontok alapján választunk ingyenes email-szolgáltatót. A teljes tanulmányt a KutatóCentrum értékesíti.

A felmérésről
A KutatóCentrum E-Mail Marketing Report nevű kutatása az általános e-mail használati szokások mellett többek között a nyereményjátékokban való részvételi hajlandóságot, a reklámüzenetek olvasási szokásait, valamint az ingyenes e-mail szolgáltatók ismertségét vizsgálja.

A 12 000 fős online felmérés kiegészült egy 1000 fős személyes megkérdezéssel. Az online adatgyűjtés a KutatóCentrum kutatási paneljén, valamint mintegy 45 site-on folyt 2009. augusztus 1. és szeptember 15. között.

Az adatbázis a legfontosabb demográfiai ismérvekre - kor, nem, végzettség, régió és településtípus - reprezentatív az aktív, hetente többször internetező 18-64 éves magyar lakosságra nézve.

A primer kutatás mellett egy szekunder adatgyűjtés, valamint egy belső statisztikai elemzés is készült. Míg a szekunder kutatás a Direkt Marketing Szövetség (DMSZ) előző kétévi iparági felmérésének eredményeit dolgozta fel, addig a belső elemzés a Hírek Média direktmarketing-rendszerének, a Maximának statisztikái alapján fogalmaz meg ajánlásokat.