„A válság utáni teljes felépüléshez idő kell, de Közép- és Kelet-Európa bankpiaca egyáltalán nem veszített vonzerejéből, a régió iránti elkötelezettségünk tehát jó stratégiának bizonyult” – mondta Federico Ghizzoni, a Bank Austria CEE Banking Division vezetője, utalva az UniCredit Csoport legújabb bankpiaci tanulmányára. „Jó hír, hogy 2010-ben a közép- és kelet-európai országok többségénél növekedésre számíthatunk. A növekedés azonban a régió hosszú távú potenciálja alatt marad, és az erős regionális különbségek megmaradnak” – fűzte hozzá Debora Revoltella, az UniCredit közép- és kelet-európai stratégiai elemzési vezetője.
A régió egyes országaiban, úgymint Lengyelországban, a Cseh Köztársaságban vagy Szlovákiában, jobbak a talpraállás kilátásai. A globális likviditási válság által alig érintett Törökország gazdasága hamar fellendül, míg Oroszország inkább az olaj- és nyersanyagárak újbóli emelkedéséből fog profitálni, mintsem a fiskális ösztönzők hatására.
A délkelet-európai országok és a balti államok recessziója 2010-ben is folytatódik, nekik tovább kell dolgozniuk egyensúlyuk helyreállításán. Ukrajna, Kazahsztán és Oroszország növekedésre számíthat, de potenciáljuk visszanyeréséhez és teljes kiaknázásához időre van szükségük.
A csoport elemzőinek előrejelzése szerint a banki üzletmenet 2011-től nyeri vissza teljes mértékben korábbi lendületét.
„Az UniCredit Csoport felkészült rá, hogy kihasználja a kedvező széljárást – mondta Federico Ghizzoni. – A csoportnak egyértelmű előnye származott a diverzifikációból: mérlegfőösszege 12 százaléka származott a közép- és kelet-európai régióból 2008 végén. A már bejelentett tőkeemelés tovább erősíti a csoport tőkepozícióját, nagyobb biztonságot és mozgásteret nyújtva a növekedéshez.”
A diverzifikáció mellett további előny a (re)finanszírozáshoz való egyszerű hozzáférés egy olyan időszakban, amikor a megfelelő kockázatvállalási hajlandóságon túl a források elérhetősége és költsége jelentik továbbra is a legfontosabb versenyelőnyt a régió bankjai számára.
Az UniCredit Csoport elemzői a banki hitelezés idei 5 százalékos visszaesését követően 2010-re 8 százalékos növekedést vetítenek előre a régióban, és várakozásuk szerint a fellendülés a vállalati üzletágban kezdődik majd el. A 2009-ben és 2010 első felében várható kisebb korrekciót követően a hitel-betét arány fokozatos emelkedésére lehet számítani.
„Az egyensúly helyreállítása tovább folytatódik, és már most sokkal hangsúlyosabb azokban az országokban, ahol a hazai finanszírozásban hiány mutatkozott; míg más országokban ez kevésbé sürgető, sőt esetenként akár nemkívánatos hatással is járhat – mondta Revoltella. – Üzleti szempontból további diverzifikációra van szükség: a tisztán lakossági hitelezési stratégiáktól a kiegyensúlyozott stratégia irányába kell elmozdulni.”
Most, hogy a likviditási válság véget ért, a legnagyobb kihívást a hitelportfólió minősége jelenti. Az eredményességre az egész ciklus során hatással lesznek a strukturálisan magasabb kockázati költségek, de előnyt jelent majd az áttekinthetőbb költségstruktúra. A válság az egész világon felgyorsította a költséghatékonysági intézkedések bevezetését, és ez alól a közép- és kelet-európai bankszektor sem kivétel.
A hálózatépítési és bérköltségekben az elmúlt években tapasztalt túllövések most újra kiegyenlítődhetnek. A jövedelmezőség a következő két évben is visszafogott marad, főként a rossz hitelekre képzett céltartalékok miatt. Bankrendszerszintű veszteség 2009 és 2010 folyamán várhatóan a balti államokban, Oroszországban, Ukrajnában és Kazahsztánban keletkezik.
„Rendkívül fontos azonban megjegyezni, hogy a jelenlegi környezetben jelentős eltérés lehet az azonos piacon működő különböző típusú bankok teljesítménye között, mivel az eredményesség nagymértékben függ az egyes bankok portfóliójának minőségétől és kockázati költségeinek szintjétől” – tette hozzá Revoltella.
Mindezt figyelembe véve, a következő évek kulcsfontosságúak lesznek a közép- és kelet-európai bankok pozícionálásának és stratégiáinak újragondolása szempontjából. A változó versenykörnyezet azonban lehetőségeket is kínál a piaci szereplőknek.
A régióban aktív – főként a legnagyobb – nemzetközi bankok megerősíthetik vezető szerepüket meglévő hálózatuk, valamint a nemzetközi forrásokhoz való könnyebb hozzáférésük révén, feltéve, hogy megfelelő szintű kockázatot hajlandók vállalni. Néhány országban a válság az újrapozícionálásra is lehetőséget kínál. A határozott céllal nem rendelkező szereplők kiszorulhatnak a piacról, új belépők viszont megragadhatják a lehetőségeket.
Mindent összevetve az UniCredit Csoport elemzői arra számítanak, hogy a válság nyertesei új piaci belépők vagy a régióban már aktív nemzetközi szereplők is lehetnek, feltéve, hogy képesek arra, hogy ehhez megfelelő mértékű kockázatot vállaljanak és kihasználják erősségeiket.
|