A társaság belső ellenőrzése szeptemberben derítette ki, hogy több, a BKV Zrt. által többnyire vezető beosztásban foglalkoztatott személy akkora végkielégítést vett fel távozáskor, amely mértéke a jó erkölcsbe ütközik – esetükben munkaügyi peres eljárást indított a BKV.

Mind a 31 esetben a közlekedési társaság számára „súlyosan előnytelennek” minősített szerződések illetve megállapodások alapján történt kifizetésekről van szó. A munkaviszony minden esetben közös megegyezéssel szűnt meg, de a megállapodások a meglévő vagy korábbi munkaszerződésekhez képest jelentős többletkifizetést tettek lehetővé a munkavállalók javára, és a BKV kárára.

Az esetek között akad olyan – nem is egyedülálló példa –, hogy a dolgozó határozatlan idejű szerződését néhány hónap munkaviszony után határozott idejűre módosították, majd az illető – ismét néhány hónap eltelte után – közös megegyezéssel távozott a vállalattól; a korábbi szerződés szerinti, 30 napos felmondási időre járó juttatás – végkielégítés nélkül – így egy évi átlagkeresetre nőtt.

A BKV a Fővárosi Munkaügyi Bírósághoz benyújtott keresetleveleiben a Munka Törvénykönyve és a Polgári Törvénykönyv előírásaira hivatkozva annak megállapítását kéri, hogy a vonatkozó kifizetések, illetve azok egy meghatározott része "jó erkölcsbe ütközőek" voltak. Ha ezt megállapítja a bíróság, a közlekedési társaság polgári peres úton követeli az összeg, illetve annak kamatainak visszafizetését.

A 31 esetben "jó erkölcsbe ütköző", a BKV által vitatott kifizetések összértéke akár a 100 millió Ft-ot is meghaladhatja.