A magyar fogyasztók jóval kevesebb ruházati terméket vásároltak 2009 első félévében, mint a tavalyi év hasonló időszakában. Míg 2008 első hat hónapjában átlagosan 37 darabot vettek, addig egy évvel később csupán 32 darabot. A háztartások elsősorban a sportruházaton spóroltak, kiegészítőkből viszont több fogyott.

A cipő szegmens esetében a szülők nem a gyermekeken, hanem saját magukon spóroltak, hiszen a gyermekcipők iránti kereslet csak kismértékben esett vissza – állapítja meg a GfK Hungária Piackutató Intézet FashionScope című tanulmánya.

A 2008 utolsó negyedévében kirobbant, reálgazdasági recessziót előidéző hitelválság erőteljes hatást gyakorolt a magyar kiskereskedelem 2009 első félévének teljesítményére. Jelentősen romlottak a makrogazdasági mutatók, negatív kép rajzolódott ki a fogyasztási hajlandóságot mérő indexekből, és érzékelhetően hanyatlott a kiskereskedelmi forgalom is.

2009 első félévében a fent említett hatások már a napi fogyasztási cikkek piacán is 1 százalékos értékbeli csökkenést idéztek elő, ám a ruházati piacon még ennél is erőteljesebb volt a visszaesés.

A GfK Hungária FashionScope című tanulmányának – amely, folyamatosan monitorozza a teljes hazai ruházati és cipőpiac helyzetét – legfrissebb eredményei szerint a ruházati piacon bekövetkezett közel 13 százalékos értékbeli csökkenés egyértelműen annak tulajdonítható, hogy a fogyasztók jóval kevesebb ruházati terméket vásároltak. Míg 2008 első hat hónapjában átlagosan 37 darabot, addig egy évvel később mindössze 32 darabot.

A magyar háztartások leginkább a sportruházaton spóroltak, de felsőruházati termékből, alsóruházati termékből és cipőből is kevesebb került a kosarakba. Ez utóbbi szegmensben a jelek szerint nem a gyermekeken, hanem saját magukon spóroltak a szülők.

Ezt támasztja alá, hogy jóval kevesebb női mindennapi lábbeli és férfi sportcipő fogyott, miközben a gyermekcipők iránti kereslet csak kis mértékben esett vissza. Többet adtak el azonban a különböző kiegészítőkből: a válság idején minden ötödik háztartás vásárolt ilyen terméket az első félévben, átlagosan 6 200 forintért.

„Az idei első félév 143,5 milliárd forintos ruházati forgalma tehát jóval alatta maradt annak a forgalomnak, amit az elmúlt években realizáltak a kereskedők. Különösen nagy visszaesés következett be a kisebb alapterületű butikláncoknál és az áruházaknál, de a jóval kedvezőbb árú csatornák sem tudtak profitálni a válságból: a távolt-keleti üzletek, de leginkább a piaci árusok piacrésze az elmúlt években folyamatosan csökken” – mondta el Kárai Anita, a GfK Hungária Key Account Menedzsere.

„Azonban a vesztesek mellett voltak győztesek is. Tovább erősödtek a Magyarországon 4-5 éve jelen lévő textildiszkontok, de a használt ruha üzletek is nagyobb forgalmat könyvelhettek el, mint egy évvel korábban. A nagy alapterületű multinacionális láncok megőrizték pozíciójukat: mind értékben, mind mennyiségben sikerült minimálisan felülmúlniuk a tavalyi első félévet” – tette hozzá Kárai Anita.