A Volvo 2009-ben például hét kiemelkedően hatékony, nagyon alacsony CO2-kibocsátású dízelmotoros modellt mutatott be. A vállalat ambiciózus elektromosautó-projektje pedig 2012-re ígéri a hálózatról tölthető hibridjárművek megjelenését az utakon.

Egy olyan időszakban, amikor az autóiparra talán minden eddiginél nagyobb nyomás nehezedik, a kimagasló kreativitás és a céltudatosság kombinációja segíti az egyre hatékonyabb autók kifejlesztését és a fosszilis tüzelőanyagok elkerülhetetlen kiváltását. Ez így van a Volvónál is. A vállalat továbbra is a fejlett zöld technológiák továbbfejlesztésére koncentrál.

A Volvo a tervek szerint 2006 és 2014 között 15 milliárd svéd koronát fektet be kutatási és fejlesztési projektekbe, amelyek célja az autók üzemanyag-fogyasztásának és károsanyag-kibocsátásának csökkentése.

„Már most számos kiemelkedően alacsony CO2-kibocsátású modellel rendelkezünk. A célunk, hogy 2020-ra a típusaink átlagos CO2-kibocsátása mindössze 90-100 gramm legyen kilométerenként, és ezzel környezetvédelmi szempontból piacvezetőkké váljunk. Az elektromos autók fejlesztése meghatározó lépés a CO2-kibocsátás jelentős csökkentéséhez vezető úton” – mondta Paul Gustavsson, a Volvo Cars elektromos hajtásláncok fejlesztéséért felelős részlegének vezetője.

A Volvo már 1970 óta elkötelezett a környezetvédelem iránt, amit a termék teljes életciklusa alatt szem előtt tart – a tervezéstől a gyártáson, termelésen, használaton és szervizelésen át egészen az újrahasznosításig. A fő fejlesztési irány a hatékony energia- és erőforrás-kihasználás, a károsanyag-kibocsátás csökkentése és az antiallergén belterek kialakítása.

A böngészője lehet, hogy nem képes ezt a képet megjeleníteni. 2008-ban mutatkozott be a DRIVe embléma, amely a Volvo Cars környezetbarátabb autók fejlesztése iránti elkötelezettségét jelzi. Az új embléma jól mutatja, hogy a vállalat eltökélt a fenntartható mobilitás és a zéró károsanyag-kibocsátás mellett, ugyanakkor a folyamatos fejlődés ígéretét is magában hordozza.

„A Volvónál mi nem gondoljuk azt, hogy létezik egy egyértelmű, a fenntartható mobilitás irányába vezető út. Először is, a helyi előrejelzések a bioüzemanyagokkal és a használatukhoz szükséges infrastruktúrával kapcsolatban nagymértékben eltérnek. Másodszor, folyamatosan izgalmas, új technológiai eredmények születnek például az elektromos hajtások területén, amelyek átformálják az addigi erőviszonyokat” – fejtette ki Magnus Jonsson, a Volvo Cars kutatási és fejlesztési részlegének alelnöke.

„Éppen ezért mi egy nyílt és proaktív megközelítést választottunk: egyszerre több lehetséges utat és technológiát is kipróbálunk annak érdekében, hogy gyorsan és költséghatékonyan a piacra juttathassuk a lehető legkevésbé környezetkárosító modelleket” – magyarázta Magnus Jonsson.

Termékfejlesztés három területen
A Volvo három fő irányt követ modelljei környezetbarátabbá tétele érdekében: a hatékonyság növelését, a megújuló forrásból származó üzemanyagok használatát és az elektromos hajtásláncok alkalmazását.

E három megközelítés az elkövetkező évtizedekben együtt fog létezni, és egymás közötti fontossági sorrendjük folyamatosan változik majd. A cél azonban közös: az üzemanyag-fogyasztás és a károsanyag-kibocsátás csökkentése a hatóságok, a vásárlók és a környezet által elvárt szintre.

Rövid távon a hangsúly az olyan meglévő technológiai megoldások hatékonyságának növelésén van, amelyek számos, akár dízel-, akár benzinmotorral szerelt modellben használhatók. Ezzel párhuzamosan egyre jelentősebb mértékben kell használni a megújuló forrásokból származó üzemanyagokat, amint szélesebb körben elérhetővé válnak.

A Volvo miközben folyamatosan fejleszti belsőégésű motorjai hatékonyságát, egyidejűleg olyan hálózatról tölthető hibrid járművek bemutatását is tervezi, amelyeket villanymotorok és gazdaságos működésű, akár második generációs bioüzemanyagokkal, például szintetikus gázolajjal üzemelő belsőégésű motorok közösen hajtanak. A következő lépést azok az autók jelentik majd egyes vásárlói rétegek számára, amelyeket kizárólag villanymotorok hajtanak, és szinte zéró CO2-kibocsátást tesznek lehetővé.

Hatékony dízelmotorok
A Volvo DRIVe modellcsaládjába kiemelkedően alacsony fogyasztású dízelmotoros modellek tartoznak, amelyeket először 2008. október elején ismerhetett meg a világ a párizsi nemzetközi autószalonon. A Volvo C30, S40 és V50 modellek különlegesen takarékos motorokkal szerelt változatai mutatkoztak be ekkor.

A genfi autószalon 2009. márciusi megnyitójára a technológiát sikerült még tovább finomítani, és hozzáigazítani a vállalat nagyobb modelljeihez. A DRIVe modellek mindegyike kategóriája legjobbjának számít üzemanyag-fogyasztás és CO2-kibocsátás szempontjából.

A Volvo Cars úgy gondolja, hogy rövid távon a teljes modellpaletta széndioxid-kibocsátását úgy lehet a leghatékonyabban csökkenteni, ha a benzin- és dízelmotorjai fogyasztását csökkenti.

Ennek oka elsősorban az, hogy nagyobb megtakarítással jár, ha a nagy darabszámban eladott autók károsanyag-kibocsátását sikerül egy kicsivel csökkenteni, mintha néhány kis darabszámú autóét nagymértékben. Az elkövetkező években minden modellhez elérhetőek lesznek a valóban nagyon takarékos, start/stop technológiával is felszerelt dízelmotorok.

Megújuló forrásból származó üzemanyagok
A megújuló forrásból származó üzemanyagokra való átállás során olyan autók is szerepet kapnak, amelyek több különböző üzemanyaggal működtethetők. A Volvo kínálatában benzin-, dízel-, etanol- és gáz-/biogázüzemű autók találhatók. A Volvo benzinnel és bioetanollal egyaránt üzemeltethető Flexifuel modelljei képezik az egyik legnagyobb vegyesüzemű modellcsaládot a piacon.

Ezenfelül számos európai országban megtalálhatók a vásárlás után gázüzeművé átalakított modellek, amelyek akár öt különböző üzemanyaggal is üzemelhetnek: földgáz, biogáz, hitán, E85 és benzin. A biogáz különlegesen környezetkímélő üzemanyag. Néhány év múlva már második generációs bioüzemanyagok, például biodízel is használható lesz a Volvo modelljeiben.

Hibrid autók és elektromos autók
A környezetvédelem terén hosszabb távon az elektromos meghajtású autók lehetnek a legeredményesebbek. 2009 elején a Volvo Cars bemutatott egy mikrohibrid technológiát, a Start/Stop funkciót, amely álló helyzetben azonnal leállítja a belsőégésű motort.

2012-től a vásárlók hozzájuthatnak a Volvo hálózatról tölthető elektromos hibridjeihez, azaz a hagyományos háztartási konnektorról tölthető autókhoz. Ezen autók a megszokott belsőégésű motorral és egy akkumulátorról üzemelő villanymotorral egyaránt rendelkeznek.

Az ilyen típusokat elsősorban az akkumulátorról táplált villanymotor hajtja, és a belsőégésű motor csak akkor indul el, ha a kívánt távolság nem tehető meg kizárólag elektromos hajtással az akkumulátor lemerülése miatt.

Valószínű, hogy kisebb távolságokon és a városi közlekedésben az elektromos autóknak jut majd a főszerep. A Volvo ezért ebben az irányban is folytat kutatásokat. Azonban a kizárólag akkumulátorról üzemelő elektromos autók esetében még számos kérdés megoldásra vár a hatótávolság, az ár és a biztonság terén.

2010-ben a Volvo átfogó próbautakat és vizsgálatokat kíván végezni a teljesen villamos hajtásra átalakított Volvo C30 modellekkel. E tesztek után kiértékelik az eredményeket, és döntenek a megoldás esetleges piaci bevezetéséről.

Antiallergén belterek
A DRIVe koncepció részét képezi a Volvo modellek belső terének antiallergén kialakítása is, ami a vállalat számára kiemelten fontos.

A Volvo a hosszú ideje tartó munka során a következő eredményeket érte el:
- Minden üléshuzatot és textilt több mint százféle allergén anyagra tesztelünk, és minden termékünk megfelel az Öko-Tex Standard 100 előírásoknak.
- Minden általunk használt bőr krómmentes.
- A fém alkatrészekből csak minimális mennyiségű nikkel csapódik ki.
- A Volvo fejlett aktív utastérszűrő rendszere, az IAQS csökkenti bizonyos káros gázok és részecskék koncentrációját.
- Az új Volvo S80 bemutatásával egyidejűleg (2006-ban) megjelent a CZIP, azaz a tiszta belső csomag, amelyet a Volvo szakemberei kifejezetten allergiások számára fejlesztettek ki.
- A Svéd Asztma és Allergia Szövetség jelenleg négy Volvo modellt, az S80, V70, XC70 és XC60 típusok CZIP csomaggal felszerelt változatait javasolja. A CZIP csomag az IAQS rendszerből és automata szellőzőrendszerből áll. Az IAQS rendszer minden Volvo modellhez rendelhető.

Csökkentett környezetterhelés a teljes életciklus során
Az elmúlt 40 évben a Volvo jelentősen csökkentette autógyártási folyamatainak káros környezeti hatásait. Jó példa erre az oldóanyag-szennyezés, amely az autóipar minden résztvevője esetében komoly gondot jelent. Ráadásul a vállalat ma már csak klímasemleges forrásból származó áramot használ svédországi és belgiumi gyáraiban.

Jelenleg a Volvo modellekben használt anyagok 85 százaléka újrahasznosítható, és 95 százalékuk visszanyerhető. Emellett a Volvo XC60 rendelkezik RRR-tanúsítvánnyal (Reuse, Recycling, Recovery – újrafelhasználás, újrahasznosítás és visszanyerés) a 95 százalékos újrafelhasználhatóság elismeréseként.

Ez az első olyan Volvo modell, amely a kiemelkedő újrahasznosítási arányt igazoló típusengedélyt kapott. Az engedély elnyeréséhez az autógyártónak be kell mutatnia, hogy a járművet hogyan hasznosítja újra az életciklus végén.

A Volvo környezetbarát autócsaládja már 14 tagot számlál
A környezetbarát autók családjába kiemelkedően gazdaságos dízel modellek (D), bioetanollal működő Flexifuel modellek (F és FT) tartoznak.
- C30 2.0F, C30 1.6D DRIVe és C30 1.6D DRIVe Start/Stop rendszerrel
- S40 2.0F, S40 1.6D DRIVe és S40 1.6D DRIVe Start/Stop rendszerrel
- V50 2.0F, V50 1.6 D DRIVe és V50 1.6D DRIVe Start/Stop rendszerrel
- V70 2.0F
- V70 2.5FT
- S80 2.0F
- S80 2.5FT