A kutatás során 2009 júniusában 1000, véletlenszerűen kiválasztott embert kérdeztünk meg. A minta életkor, nem, régió és településtípus alapján reprezentálta a 18 év feletti magyar lakosságot. A mintán belül a krónikus betegek átlagos aránya 38 százalék, de arányuk az életkor emelkedésével jelentősen nő (55 év felett már 60 százalékos az érintettség).

Kutatási eredmények
A nem-gyógyszer típusú megoldások iránt jelentős kereslet van a magyar lakosság körében. A receptre illetve recept nélkül kapható gyógyszerek után legtöbben (minden 2. háztartás) gyógynövény készítményekre költenek. Gyógyhatású készítményekre, étrend-kiegészítőkre a háztartások egyharmada fordít kisebb-nagyobb összeget (háztartásonként havonta átlagosan 2-4 ezer forintot), és az alternatív megoldásokra költők aránya lényegesen magasabb a fiatalabbak, felsőfokú végzettségűek, illetve magasabb jövedelműek körében.

A nem-gyógyszer típusú termékek népszerűségének vélhetően egyik fontos oka, hogy bár a gyógyszerek hatékonyságába vetett bizalom nagyon erős, a szerek mellékhatásmentességében kevésbé bíznak az emberek.

Az eredmények rámutatnak: napjainkra általánosan ismert tény lett, hogy gyógyításra a gyógyszerek mellett más lehetőségek is léteznek! 10 lakosból ugyanis mindössze 3 véli úgy, hogy gyógyításra teljes biztonsággal csak a gyógyszerek alkalmasak. (A krónikus betegek 40%-a tartja igaznak, 57%-uk pedig hamisnak ezt az állítást!)

A gyógyszerek, gyógyhatású készítmények és gyógynövények, és a nem-gyógyszer típusú készítmények közti fogalomzavart jól mutatja, hogy 10 lakosból 8-9 szerint a gyógyszer legfőbb megkülönböztető jegye más gyógyító termékekhez képest „csupán annyi”, hogy alkalmazása orvosi felügyelet mellett történik. A lakosság 70%-a abban a hitben él, hogy a gyógyhatású készítmények ugyanolyan szigorú ellenőrzésen mennek át, mint a gyógyszerek. 60% azok aránya, akik szerint a gyógyhatású készítmények mögött ugyanolyan kutatási háttér áll, mint a gyógyszerek mögött.

A receptre kapható gyógyszerekkel kapcsolatos egyik legfőbb vélemény, hogy ezek hosszabb ideig is eltarthatóak (az állítás közel fele-fele arányban elfogadott illetve elutasított). A lakosság 20%-a gondolja (rosszul), hogy mindegyik receptre kapható gyógyszer támogatott. Szintén 20 százalék hiszi azt, hogy a megmaradt pirulákat érdemes eltenni, így legközelebb nem kell orvoshoz menni.

A recept nélkül kapható gyógyszerekkel kapcsolatban leginkább a tájékozódás tekintetében tapasztaltunk hiányos ismereteket. Azzal az állítással, hogy a vény nélkül is elérhető pirulákról csak gyógyszertárban kaphatok teljes körű információt, a lakosság 54%-a értett egyet, 43%-uk hamisnak vélte. Az állítás megítélésében jelentős különbségek vannak a krónikus betegek és az egészségesek között: ez előbbiek körében ugyanis 62, az utóbbiak esetében pedig mindössze 50% az egyet értők aránya.

Szintén a tájékozódással kapcsolatban gondolják nagyon sokan (83%), hogy a betegtájékoztató a biztonságos szedéshez minden információt megad. Valóban igaz, hogy az ismertető sok olyan tanácsot, javallatot fogalmaz meg, amely az adott készítmény szempontjából fontos lehet, ugyanakkor a gyógyszer alkalmazásának tekintetében a beteg egyéni jellemzőit (társbetegségek, gyógyszerallergia, stb.) is figyelembe kell venni, és ilyen tekintetben a tájékoztató nem ad teljes körű felvilágosítást!

Az étrend-kiegészítőkről legkevésbé az az egyébként valós tény ismert, hogy ezen termékek minden összetevője megtalálható a táplálékokban: ezt mindössze minden második lakos gondolja igaznak, míg 37%-uk szerint hamis. (A kérdésben a válaszadók 14%-a egyébként nem tudott állást foglalni.) A legnagyobb tévhit e termékkör tekintetében, hogy a készítmények forgalomba hozatalához engedély kell. A hamis állítással egyet értők aránya 91%! Szintén hamis az az állítás, hogy ezeket a szereket nem lehet túladagolni, viszont csak minden második válaszadó tudta helyesen (54%), hogy még ezen termékek esetén is előfordulhat ilyen probléma.

Gyógyhatású készítményekről a lakosság 80%-a hiszi, hogy ezen termékek gyártóit folyamatosan ellenőrzik. 10-ből 7 ember gondolja tévesen, hogy a jobb gyógyhatású készítményeket a gyártók saját ügynökhálózattal forgalmazzák, hiszen jó minőségű termékek érhetőek el egyéb értékesítési helyeken is. Azt a szintén téves állítást, hogy ezek a készítmények kizárólag gyógynövényeket tartalmaznak, mindössze a lakosság fele utasította el, és ebben a tekintetben nem tapasztaltunk különbséget a gyógyhatású készítményeket rendszeres vásárlók illetve nem vásárlók között sem! Azzal a hamis állítással, hogy ezek természetes eredetű készítmények, ezért nincsenek kockázatok és mellékhatások, a lakosság egyharmada (35%) ért egyet.

Bármelyik vizsgált csoportot is tekintjük igaz, hogy a személyes tájékoztatás szerepe fontos a vásárlás során, tehát a lakosság körében igény van a felvilágosításra!

Ahogyan a következő ábrán is látható az egészségmegőrzéshez, gyógyításhoz kapcsolódó termékkel kapcsolatos tájékoztatás tekintetében két igazán megbízható információs forrás van: az orvos és a patikus. A lakosság egyharmada maximálisan megbízik bennük, és további közel 45 százalékuk is magas bizalommal van irántuk.

Következtetések
A kutatás eredményei számos ponton rávilágítanak arra, hogy a lakosság fejében fogalomzavar van az egyes termékkategóriákat illetően. Mint ahogyan az egészség megőrzése szempontjából kiemelt kockázati tényezők társadalmi szintű ismerete fontos, úgy azt is tudnunk kell, mit mire szedünk, az egyes gyógyszerek vagy étrend-kiegészítők alkalmazásának milyen pozitív illetve negatív hatásai lehetnek.

A lakosság vásárlási szokásaiban a gyártók, forgalmazók által alkalmazott promóciós technikák hatásai jól érzékelhetőek. A gyógyító, megelőző termékek fogalmával kapcsolatos tájékoztatás és tájékozottság javítása társadalmi feladat, amelynek megvalósításában nem csupán a gyógyszercégeket vagy a gyógyítással közvetlenül kapcsolatban álló szervezeteket terheli felelősség, hanem minden, egyéb termék (gyógyhatású készítmény, étrend- táplálékkiegészítő, stb.) gyártásával, forgalmazásával foglalkozó vállalatot is!

A felvilágosításban kiemelt szerepe van a gyógyszerészeknek is, hiszen a gyógyszertárak nem csupán a gyógyszerek kiemelt beszerzési helyei, hiszen az alternatív termékeket a lakosság nagy arányban gyógyszertárakból szerzi be.