Bár az utóbbi években – néhány kisebb megtorpanástól eltekintve – dinamikus növekedést figyelhettünk meg az internetet használók számában, a jelenlegi 52 százalékos penetrációs szint nemzetközi viszonylatban még mindig relatíve alacsonynak mondható, és nem csak az USA vagy a skandináv országok kiemelkedően magas penetrációs szintjéhez képest, hanem az EU 60 százalék feletti átlagához, és néhány szomszédos ország adatához viszonyítva is.

A penetráció növekedésével ugyan fokozatosan csökken az egyes társadalmi csoportok közötti különbség az internet használatát illetően, azért az internetezők aránya még mindig magasabb a férfiak, mint a nők körében: előbbiek 55, utóbbiak 48 százaléka internetezik rendszeresen.

Még jelentősebb a különbség az egyes életkori csoportok között. Az internet még mindig fiatalos médiumnak számít, amit jelez, hogy míg a 15-24 évesek 84 százaléka rendszeresen internetezik, addig a 25-34 éveseknek már csak 67 százaléka – az 50 felettiek körében pedig az átlagosnál lényegesen alacsonyabb, mindössze 21 százalékos a penetráció.

Budapesten az internetezők aránya még mindig jelentősen meghaladja az országos szintet: a fővárosban 70 százalékos a mért penetrációs szint, ugyanakkor a kisebb városokban, illetve a községekben az átlagosnál alacsonyabb az internetezők aránya. Míg 2008 második félévében 11 százalékponttal nőt a kistelepülések penetrációs szintje, addig az utóbbi fél évben megtorpant a hirtelen emelkedés és csupán egy százalékponttal nőtt ez az érték.

A 15-69 éves rendszeres internetezők 80 százaléka szokott otthonában internetezni – ez azt jelenti, hogy a teljes populáció 41 százaléka használja otthonról az internetet. Ennél valamivel többen – 46 százaléknyian – rendelkeznek otthoni internet hozzáféréssel, de nem mindenki él a lehetőséggel. Azt, hogy az otthoni hozzáférés megléte még nem jelent automatikusan internet használatot, jól mutatja, hogy az otthonukban hozzáféréssel rendelkezők egytizede egyáltalán nem használja az internetet.

Az elmúlt fél évben 50-ről 53 százalékra nőtt az otthoni számítógéppel, és 40-ről 43-ra az otthoni internet-hozzáféréssel rendelkezők aránya. Az otthon internetezők arányában korábban tapasztalt erőteljes növekedés ugyanakkor megtorpant: fél év alatt mindössze 1 százalékponttal lett magasabb a világhálóra otthonukban (is) csatlakozók aránya.

2009 első félévében az otthoni internettel rendelkezők körében tovább csökkent az ADSL részaránya, míg a kábelneté tovább nőtt: 32 százalékuknak van ADSL-, 49 százalékuknak kábeltévés elérése. Azok körében, akik rendelkeznek otthonukban internet kapcsolattal, 5 százalék elsődlegesen mobilinterneten keresztül kapcsolódik otthonában a világhálóra (a mobilinternetet kiegészítő technológiaként használók aránya ennél természetesen magasabb). Betárcsázós internet kapcsolattal már csak az otthoni internetezők 7 százaléka rendelkezik.

A jelenleg nem internetezők 1 százaléka biztos abban, hogy néhány hónapon belül elkezdi használni az internetet, további 4 százalékuk pedig valószínűnek tartja ezt. Ez – és az eddigi trendek – alapján a közeljövőben 2-3 százalékpontos növekedés várható az internetezők arányában.

Az otthoni internet kapcsolattal nem rendelkezők 12 százaléka tervezi, hogy vásárol valamilyen hozzáférést. A jelenleg nem internetezők 6 százaléka gondolkodik az otthoni internet bevezetésén, míg azok körében, akik használják az internetet, de nem rendelkeznek otthoni hozzáféréssel, 39 százalék tervezi az internet-kapcsolat kiépítését. Azok, akik döntöttek már a hozzáférés módját illetően, elsöprő többségben valamilyen szélessávú technológia bevezetésében gondolkodnak.

Internet használat
A hagyományos internetes tevékenységek – e-mailezés, böngészés, informálódás, online magazinok olvasása – mellett az internetezők mind nagyobb hányada használja az internet különböző, hasznos vagy éppen szórakoztató funkcióit. A legalább hetente internetező 14-69 évesek 67 százaléka használta már a világhálót álláskeresésre, és közel ugyanennyien vannak, akik legalább egyszer rendeltek már valamilyen terméket, szolgáltatást a világhálón. Pénzügyeit minden harmadik internetező szokta online módon intézni.

Blogot a netpolgárok 52 százalék szokott olvasni, saját webes naplót viszont csak 9 százalékuk vezet rendszeresen vagy alkalmanként. Videómegosztó szájtokat az internetezők több mint kétharmada látogat legalább alkalmanként – 21 százalék pedig már legalább egyszer fel is töltött valamilyen videót az internetre. Jelentős az interneten rádiót hallgató, tévéadást nézők aránya is: rádiót 58 százalék hallgat a neten, a tévézést pedig 31 százalék próbálta már ki az interneten keresztül.

Az már nem újdonság, hogy az internetezők több mint kilenctizede használja a világhálót vásárlás előtti információgyűjtésre – komolyabb vásárlási döntés meghozatala előtt tájékozódik a gyártók, forgalmazók weboldaláról, a különböző árösszehasonlító honlapokról vagy éppen vásárlói fórumokról, ahol a termékek, szolgáltatások fogyasztói megoszthatják egymással pozitív, illetve negatív tapasztalatikat.

Az online vásárlást a legalább hetente internetező 14-69 évesek körében kipróbálók aránya 2009 első félévében 65 százalék. Kisebb-nagyobb rendszerességgel 40 százalékuk rendel termékeket, szolgáltatásokat az internetről, vagyis a vásárláshoz az internetet is aktívan használók száma ma már Magyarországon is meghaladja az 1,4 milliót. Az online vásárlás, rendelés azonban természetesen nem jár mindig együtt online fizetéssel: a legfrissebb adatok szerint a legalább hetente internetezők 18 százaléka szokta a weben vásárolt áruk ellenértékét kiegyenlíteni bankkártyaszáma megadásával, az interneten keresztül.

Az adatok forrása
A gyorsjelentés adatai a TNS-NRC InterBus, valamint az NRC-TNS Visitor Media Research kutatásának 2009 első féléves felméréséből származnak. A 15-69 éves hazai lakosságra reprezentatív InterBus kutatás a hazai internet penetráció alakulásáról, az internetezők és a nem internetezők jellemzőiről, valamint az internet használat (és nem használat) motivációiról szolgáltat információt – a legalább hetente internetező 14-69 évesekre reprezentatív VMR felmérés pedig az internetezők, valamint az egyes honlapok látogatóinak fogyasztási szokásait, médiahasználatát, valamint reklámokkal kapcsolatos attitűdjét mutatja be.