A Csepel-sziget északi csúcsán augusztus 3-án elindult a budapesti központi szennyvíztisztító telep és a hozzá kapcsolódó létesítmények együttes próbaüzemi működése. Az egy évig tartó teszt időszakban az új szennyvíztisztító rendszerre fokozatosan engedik rá a fővárosban keletkező szennyvízmennyiség mintegy felét.

A létesítményeket, műtárgyakat különböző lépésekben, a kapacitás fokozatos növelésével tesztelik a következő egy év során. A beruházás a sikeres próbaüzemi működés után, 2010. augusztus elején zárul.

A központi szennyvíztisztító próbaüzeme a mechanikai tisztítást végző egységek üzembe helyezésével megkezdődött. Ezt követi a biológiai tisztítási fokozat próbaüzemének indítása, a jelenleg Duna vízzel feltöltött medencékbe a szennyvíz fokozatos átvezetése és a biológiai folyamat megindítása.

A próbaüzemi működés indulásának feltétele volt, hogy a tisztítás során keletkező szennyvíziszap sorsáról gondoskodjon a beruházó Fővárosi Önkormányzat. A központi szennyvíztisztító egy éves teszt időszakában (2009-2010) keletkező iszap kezelésére és hasznosításának biztosítására 2009 I. negyedévében jelentetett meg a Fővárosi Önkormányzat ajánlati felhívást. Az eredményhirdetésre 2009. július 10-én került sor.

A közbeszerzési pályázaton három résztvevő indult, amelyek közül a BioSolid 2009 Konzorcium került ki nyertesként A tender során a kiíró hatékony, gazdaságilag életképes megoldást keresett és választott ki. A nyertes konzorcium a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepen keletkező víztelenített iszapot elsődlegesen a Hunviron Kft. Hatvan közelében található lőrinci telephelyére szállítja, de a próbaüzem elején előfordulhat kisebb tételben hígabb iszap is, ami FCSM délpesti szennyvíztisztító telepére kerül.

Az iszapkezelés folyamatosságának biztosítása érdekében a győztes vállalkozó jelentős háttérkapacitást tart fenn, így szükség esetén az FCSM Zrt. csomádi telephelyére és a Tatai Környezetvédelmi Zrt. telephelyére is szállíthat iszapot a vállalkozó.

Az iszap szállítása a próbaüzem 1 éves időtartama alatt tehát 2010 nyaráig közúton történik olyan útvonalon, hogy lakott területet minél kisebb mértékben érintsen.

A lőrinci telephelyre történő iszapszállítás esetében a teherautók a központi szennyvíztelepről az M3 autópályán a 21.sz. főút lehajtójáig haladnak, majd onnan a 21.sz. főúton érik el a telephelyet, vagy FCSM csomádi telephelyére történő szállítás esetében a tehergépjárművek a központi szennyvíztelepről az M3 autópályán a 2/A lehajtóig haladnak, innen folytatják útjukat a telephelyig.

A szállítást végző ST-Logistic Kft. az iszapot a biztonsági előírásoknak és a hatósági engedélyeknek megfelelően híg iszap esetén tartályos, magas szárazanyag-tartalom esetén zárt felépítményű ponyvával fedett járművel fuvarozza az iszap befogadására engedéllyel rendelkező telephelyekre.

A szennyvíziszap közúton történő szállítása a Főváros szándéka szerint csupán átmeneti megoldás. A Főváros ugyanis a projekt Kohéziós Alap támogatási határozatának módosítására vonatkozó kérelmében kezdeményezte az Európai Bizottságnál az alternatív iszapszállítási megoldások (vasúti, illetve uszályon történő vízi szállítás) EU támogatásból történő kiépítését 2012. december 31-ig terjedő befejezési határidővel.

Bár az Európai Bizottság 2009. június 10-én kelt döntésében már jóváhagyta Budapest számára, hogy az alternatív iszapszállítási megoldások uniós támogatásból valósuljanak meg, a 2012-es határidő engedélyeztetésében még Brüsszel jóváhagyását várja a Főváros. Kedvező esetben 2013-tól lehet számítani az új szállítóeszközökre.

Az Európai Bizottság már hivatkozott júniusi döntésében rögzítésre került, hogy mivel a Cséry telepi komposztáló mű nem kerül megvalósításra, a BKSZT-én keletkező iszap szállítását, bármilyen egyéb kezelését, felhasználását vagy lerakását vállalkozó révén kell biztosítani az elkövetkező 10 évben, aminek a vonatkozó EU jogszabályoknak megfelelően kell történnie.

A próbaüzemi időszakra vonatkozó közbeszerzési eljárás már ennek megfelelően került kiírásra, a BioSolid 2009 Konzorciummal megkötött szerződés finanszírozása pedig a projekt keretében, EU támogatás felhasználásával történik.

A Főváros az egy éves próbaüzem letelte után keletkező szennyvíziszap kezelésére és hasznosítására vonatkozóan - az EU döntésnek megfelelően - jelenleg egy kilenc évre szóló szolgáltatási tendert készít elő.

A Főváros mindamellett, hogy 10 évre gondoskodik a központi telepen keletkező szennyvíziszap sorsáról, a városban lévő három szennyvíztisztító telepen keletkező összes iszap hasznosításának hosszú távú megoldását is keresi. Szintén a projekt keretében, EU támogatásból kerül kidolgozásra egy megvalósíthatósági tanulmány, költség – haszonelemzéssel, mely megalapozza a végleges koncepciót.

A Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep és kapcsolódó létesítményei beruházás Európai Unió által elismert költsége mintegy 428,7 millió euró, amelynek 65%-át az Európai Unió finanszírozza a Kohéziós Alapból, 20%-át a magyar állam, 15%-át pedig a főváros állja.