A GfK Csoport által 2009 tavaszán végzett felmérés szerint továbbra is a tűzoltókat övezi a legnagyobb bizalom hazánkban. Mellettük a postások és a tanítók, tanárok állnak a bizalmi lista élén, megelőzve a tavalyi harmadik helyezett orvosokat.
A tavalyi évhez képest a legnagyobb bizalomvesztést a bankárok szenvedték el világszerte. A lista sereghajtói az újságírók és a politikusok, akik iránt tovább csökkent a bizalom.
A GfK Csoport Wall Street Journal Europe megbízásából készített legfrissebb felmérése szerint Magyarországon továbbra is tízből kilenc megkérdezett bízik a tűzoltók állhatatosságában és szakértelmében.
A 20 szakma képviselői iránti bizalom összesítő listáján nem történt jelentős változás a 2008-as eredményekhez képest. Hazánkban a tűzoltók és a postások után a tanítók, tanárok szerezték meg a dobogós, harmadik helyet, maguk mögé utasítva ezzel az orvosokat és a katonaságot.
A legnagyobb mértékű bizalomnövekedés az ő esetükben figyelhető meg: a megkérdezettek 92 százaléka bízik bennük, szemben a tavalyi 81 százalékkal (11 százalékpontos növekedés). Nemzetközi viszonylatban pedig a második helyre kerültek, ehhez az eredményhez a megkérdezettek 85 százalékának a bizalma már elegendőnek bizonyult.
A felső harmadban: az orvosok, a katonaság és a piackutatók
Az orvosok iránti bizalom ugyan nem csökkent, mégis visszaszorultak a negyedik helyre. A megkérdezettek háromnegyede bízik a katonaságban illetve a piackutatókban, kétharmaduk pedig a rendőrökben és a környezetvédő szervezetek képviselőiben.
A piackutatási szakma képviselőit honfitársaink a régióhoz hasonlóan kedvezőbben ítélték meg, mint nemzetközi szinten. Ugyanez elmondható a marketing szakemberekről, akikben minden második magyar megkérdezett bízik. Az nemzetközi adatok szerint azonban csak tízből négyen, amely alapján csak a lista alsó harmadában foglalnak helyet.
A középső harmadban: a bírák, az ügyvédek és a papság
A középső harmadban találhatók a bírák, az ügyvédek, valamint a köztisztviselők és az önkormányzati képviselők csoportja. Az ügyvédeknek a magyarok jóval nagyobb bizalmat szavaztak, mint a régió más országaiban élők, ahol csupán tízből négyen bíznak e szakma képviselőiben.
A papság a nemzetközi összesített adatok szerint a lakosság kétharmadának bizalmát élvezi, Közép-Európában még ennél is nagyobb bizalmat kaptak – ezzel szemben hazánkban csupán minden második válaszadó fejezte ki bizalmát az egyházi elöljárók iránt. Nemzetközi és regionális viszonylatban a jótékonysági szervezetek képviselői nagyobb bizalmat élveznek, mint hazánkban.
Az alsó harmadban: a bankárok, az újságírók és a politikusok
A bizalmi lista alsó harmadában a megkérdezettek kevesebb, mint fele szavazott bizalmat az egyes szakmák képviselőinek. A szakszervezetek képviselőit és a vállalatvezetőket követik a bankárok, akik a legnagyobb bizalomvesztést szenvedték el.
A válaszadók kevesebb, mint 40 százaléka bízik bennük mind nemzetközi, mind pedig hazai szinten. Néhány nyugat-európai országban – például Svédországban és az Egyesült Királyságban –, valamint az Egyesült Államokban drasztikusan csökkent a bizalom a pénzügyi intézmények képviselői iránt a tavalyi évhez képest. Svájcban ítélték meg a legkedvezőbben őket, az ott élők 68 százaléka bízik a bankárokban. A reklámszakemberek Közép-Európában az emberek felének bizalmát élvezik, hazánkról ez már korántsem mondható el.
A lista sereghajtói az újságírók és a politikusok, akik iránt tovább csökkent a bizalom. Az újságírókat hazánkban jóval kedvezőtlenebbül ítélik meg, mint nemzetközi vagy regionális szinten, ahol előrébb állnak a listán. A politikusok iránti bizalom eddig is kifejezetten alacsony volt, de még ez is tovább romlott, tízből mindössze egy ember tanúsít bizalmat irántuk.
A felmérést a GfK Csoport készítette, a magyar adatokat a GfK Hungária Piackutató Intézet szolgáltatta.
A kutatásról
A GfK Custom Research 2009. tavaszi felmérésének célja az volt, hogy feltérképezze, mekkora bizalom övezi a következő 20 szakma és szervezet képviselőit: orvosok, bankárok, köztisztviselők és önkormányzati képviselők, tűzoltóság, szakszervezetek, a sajtó, a papság, tanárok, vállalatvezetők, a marketingszakma, piackutatók, katonaság, politikusok, rendőrség, postások, ügyvédek, bírák, környezetvédő szervezetek, reklámszakma és a jótékonysági szervezetek.
A felmérés 16 európai országban és az Egyesült Államokban mindösszesen 17 295 fő megkérdezésével zajlott 2009. február-március időszakban.
|