A Szennyvíz-Technológiai Innovációs Klaszter 2008. március 3-án alakult meg a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. és az Eötvös Loránd Tudományegyetem kiemelkedő szerepvállalásával.
A Klaszterhez az azóta eltelt több mint egy év alatt olyan jelentős szereplők csatlakoztak mint az Organica Környezettechnológiák Zrt. és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Az említettek mellett a Klaszternek tagja több mint két tucat KKV, több kutatóintézet, közalapítvány és egyesület, növelve ezáltal is a Klaszterben folyó tevékenységek komplexitását.
A Klasztert létrehozó és a később ahhoz csatlakozó tagok felfogása szerint a Klaszter egymással együttműködő és versenyző felek rendszeres és önkéntes kapcsolata, amelyben a résztvevők függetlenek, egyedi a jövőképük és a stratégiájuk.
A Klaszter központjában a környezetgazdálkodással és a környezetvédelemmel kapcsolatos, kutatásfejlesztés, technológia-fejlesztés, termékek és szolgáltatások piacra vitele, oktatás és képzés áll. Az említett nemzetgazdasági szempontból jelentős területeken a Klaszter tagjai az elkövetkező négy évben nagyságrendileg legalább húsz jelentősebb projektet, összesen ötmilliárd forint körüli költséggel terveznek megvalósítani a Klaszterben történő együttműködésük során.
A Klaszter klasztermenedzsere a Proactive Management Consulting Kft. (PMC), amely tanácsadó cégként úttörőmunkát folytatott a klaszter-koncepció hazai elméleti és különösen gyakorlati meghonosítása terén.
A PMC dolgozta ki a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal által 1,6 ill. 1,4 milliárd forint támogatásban részesített Szentágothai János Tudásközpont valamint az Orvostudományi Alkalmazott Kutatás-fejlesztési Klaszter stratégiáját, készítette el a Magyar Telekom Nyrt. és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem vezette Magyar Info-Kommunikációs Klaszter és a DunaCity Budapest Kft., a Talentis Zrt. és más az ingatlanszakmában érdekelt társaságok részvételével megalakult Budapest Business Region elnevezésű klaszter klaszterkoncepcióját.
A cég meglátása szerint Magyarországon az egyetemi, akadémiai, nagyvállalati, KKV, állami és önkormányzati szereplők K+F területen történő együttműködésének területén még rengeteg kiaknázatlan lehetőség van, amely helyzet javulhat egy intenzívebb és valós klaszteresedési folyamat beindulásával.
|