Amíg más országokban tágabb a kormányzat mozgástere a gazdaságélénkítésre, addig itthon erre csak az EU-s források állnak rendelkezésre, így elengedhetetlen annak vizsgálata, miért nem érzékeljük az EU-s pénzek hatását a gazdaságban, és hogyan lehet ekkora visszaesés, ha 1000 milliárd forintot felhasználhat az ország évente.

A felfutó kifizetések ellenére sem került ki eddig elég forrás az érzékelhető gazdasági hatás kiváltásához, és a megvalósított beruházásokból kifizetett pénzek megoszlása a nemzetgazdaság szektorai között sem megfelelő. A konkrét kifizetések csak a már megítélt támogatások 10,32%-át érik el, ami a teljes hétéves keretnek mindössze 3,24%-a.

Mi a teendő?
1. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv forrásait a válságkezelés eszközévé kell alakítani:
  a.) Az ÚMFT céljainak megsértése nélkül az egyes pályázati konstrukciók gazdasági hatását fokozni kell a kiáramló pénzek preferált szektorokhoz „térítésével”, a beruházások jellegének megválasztásával.

Erre mutat példát a tanulmányban bemutatott javaslat, amely szerint 95 milliárd forintos forrással elindított épület-korszerűsítési program az építőipari kis- és középvállalkozások megrendeléseinek növelésén keresztül képes volna akár 27 ezer munkahelyet is teremteni.

  b.) A pályázati kiírások előkészítési időtartamának rövidítésével, az önkormányzati beruházások felgyorsításával és a kifizetési módszerek megváltoztatásával el kell érni, hogy a források kiáramlása 2009-ben elérje az 1000 millárd forint értéket. (A 2009-ben eddig kifizetett összeg nagyságrendileg 250 milliárd forint.)

Elsősorban a pályázati kiírások előkészítésének időszakában vannak a leginkább lefaragható tartalékok, vagyis elsősorban az Irányító Hatóságok szűk keresztmetszeteit kell feloldani és a közigazgatáson belüli egyeztetési folyamatot kell felgyorsítani.

„Ugyan számos területen részleges változás történt az előző ajánlásunk óta, még mindig számos kulcskérdésben nem történt érdemi előrelépés. Nem vonták be például a pénzintézeteket az EU-s forrásokat kezelő államigazgatási szervezetek kapacitáskorlátainak kezelésére, illetve nem történt meg a pályázati konstrukciók gazdaságélénkítési szempontú átalakítása sem. A mostani tanulmányban a korábban felvetett alapelveknek megfelelő, de konkrét és gyorsan megvalósítható javaslatokat fogalmazunk meg. Reméljük, hogy ajánlásaink hozzásegítik a magyar gazdaságot a válságból történő kilábaláshoz” – mondta el Szűcs Zoltán, az AAM Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója.

„Magyarország energiafüggősége és a lakosság fűtési célú kiadásai is csökkenthetőek lennének, ha a Kormányzat a 2020-ra kitűzött energiatakarékossági célokat előrehozná és 95 milliárd forintos forrással a hagyományos lakóépületek energetikai korszerűsítését célzó programot hirdetne meg. A jelenlegi támogatásokat kiegészítő program inkább az építőipari kis- és középvállalkozásoknak jelentene új megrendeléseket és ezen keresztül becslésünk szerint akár 27.000 embernek jelentene munkalehetőséget” – javasolta Cserneczky Tamás, az AAM Tanácsadó Zrt. EU üzletágának vezetője.