A tagok annak ellenére számolnák fel önkéntes pénztári megtakarításaikat, hogy a kormány tervei szerint maradna meg az egyéni befizetésekre vonatkozó SZJA-kedvezmény.

Ez a jelenleg 47 milliárdnyi, alapvetően állampapírokban tartott megtakarítás felszámolása mellett hatalmas bizalomvesztéssel is jár, hiszen jelenleg a cafeteriát újonnan választó 10 emberből legalább 9 voksol az egészségpénztári öngondoskodás egyetlen intézménye mellett.

„A mostanáig napvilágra került adóztatási elképzelések a 15 éve fennálló, és a folyamatos szigorítások ellenére is fejlődni képes önkéntes egészségpénztári szektor fennállásának eddigi legsúlyosabb válságát hozhatják el. – jelentette ki dr. Lukács Marianna, a Patikapénztár ügyvezető igazgatója. – Felmérésünk szerint a módosítás hatására azzal, hogy a munkavállalók több mint fele megszüntetné egészségpénztári tagságát, a maradékot pedig 96 százalékos közteher sújtaná, a pénztári befizetések összege negyedére, 10 milliárd forintra csökkenne. Bízunk benne, hogy a döntéshozók időben felismerik az öngondoskodás korlátozásában rejlő veszélyeket, és felelős döntésükkel továbbra is biztosítják a több millió állampolgár egészségének megőrzését elősegítő pénztárak működésének feltételeit.”

Bíztató jelen
Az egészségpénztárak kétféle módon is képesek az állami egészségügyi terhek jelentős csökkentésére. Egyrészt az OEP által nem finanszírozott egészségügyi szolgáltatások igénybe vételével kevesebb gyógyítási feladat hárul az államra, másrészt a prevenciós szolgáltatások megelőzik a betegségek kialakulását, szintén leszorítva a társadalombiztosítás költségeit.

Az önkéntes egészségpénztárak betétállománya mára meghaladta a 47 milliárd forintot. A pénztártagokat illető kedvezményeket szintén aktívan élvező családtagokat is beszámítva a tagsággal járó előnyöket ma már minden negyedik honfitársunk ki tudja használni.

A folyamatosan változó jogszabályi háttér ellenére az önkéntes egészségpénztári befizetés a legnépszerűbb természetbeni juttatások közé tartozik Kardos György szerint, aki cafeteria tanácsadóként az önkéntes pénztári szektor egyik meghatározó független alkusza, ma a cafeteria-rendszert bevezető munkáltatók kilencven százaléka biztosítja munkavállalói számára az öngondoskodásnak ezt a lehetőségét.

Az első negyedév új belépői körében felvett, a településtípus és a munkavállalói létszám tekintetében is reprezentatív felmérés kapcsán Kardos György azt emeli ki, hogy eddig mintegy háromszor annyi munkavállaló igényelt egészségpénztári befizetést, mint üdülési csekket, és a különféle étkezési hozzájárulások népszerűsége is elmaradt az egészségcélú öngondoskodásétól.

Ennek látszólag ellentmond, hogy az étkezési jegyekre 4-6-szor többet költöttek a munkavállalók, mint egészségpénztári befizetésre (lásd a mellékletben szereplő 2. táblázat), ám csupán arról van szó, hogy az egészségpénztári befizetések havonta jóval kisebb összeget tesznek ki, mint az előbbi támogatások.

Bizonytalan jövő
A kormány által kidolgozott törvényjavaslat szerint 2010-től az önkéntes egészségpénztárakba befizetett munkáltatói juttatásokat 54 százalékos adó, valamint az adóval növelt értékre rakódó további 27 százalékos járulék, összesen tehát közel 96 százalékos pótlólagos fizetési teher sújtaná majd.

Ráadásul a tervezet az egymással eddig azonos feltételekkel versenyző cafeteria-juttatások közül éppen azokat részesíti előnyben - kedvezőbb, évi 400 ezer forintig csupán 32 százalékos adóteherrel -, amelyek bankjegy-jellegükből adódóan nem a hosszabb távú öngondoskodást, hanem rövidtávú fogyasztási célokat szolgálnak.

Azzal, hogy a munkáltatók az önkéntes egészségpénztári befizetéssel a dolgozóknak jelenleg „címkézett” támogatást adnak, garantálni lehet, hogy az emberek biztosan az egészségük megőrzésére és helyreállítására fordítják a havi 5-6 ezer forintnyi juttatást. A tervezet hatályba lépésével az emberek ezt az egészségbiztonsági tartalékot is elveszítik.

A Patikapénztár felmérése azt mutatja, hogy az adómentesség eltörlése nyomán a munkavállalók fele rövid időn belül megszünteti pénztári tagságát. Ha feltételezzük is, hogy valamennyi, a rendszerben eddig résztvevő munkáltató fizeti továbbra is az egészségbiztosítási hozzájárulást, arra – racionális viselkedést feltételezve – összegszerűen nem költene több pénzt.

A tavalyi 39 milliárd forintos munkáltatói hozzájárulás a munkavállalók kilépése miatt 19,5 milliárd forintra csökkenne. Ez az összeg oszlana majd meg a juttatás és a közterhek között, vagyis a 96 százalékos elvonás a költségvetés számára egészségpénztári oldalról legfeljebb 9,5 milliárd forintos többletbevételt jelentene.

„A cafeteria néhány évvel ezelőtti kialakításakor hiba volt, hogy a pénztári szektort a munkavállalói „kényelmi” szolgáltatások közé sorolták, hiszen másra való a bankjegyként működő étkezési jegy vagy a nyaraláson jóval túlmutató üdülési csekk, mint az öngondoskodó pénztár. A néhány milliárdos költségvetési pluszbevétel ára mintegy két és félmilliónyi ember bizalmának elvesztése volna. A sikertelen egészségbiztosítási reform után folyamatosan negatívan változó, kiszámíthatatlan környezet ismét visszavetné a jövőtudatos gondolkodást, a hosszabb távú öngondoskodás iránti igényt, holott a gazdasági válságban most Magyarországon erre lenne a legnagyobb szükség.” – jelentette ki dr. Lukács Marianna.