| |
XVI. Benedek pápa apostoli látogatása Ausztriában |
| 2007.09.07 |
|
A Szentatya ma délelőtt kezdi meg három napos ausztriai látogatását, melynek csúcspontja a mariazelli szentmise a kegyhely alapításának 850. évfordulója alkalmából. A szentmisén a kétezer fős magyar zarándokcsoport vesz részt Pápai Lajos győri püspök vezetésével.
A Szentatya programja
XVI. Benedek pápa megérkezése után Bécsben a Judenplatzon a holokauszt áldozatainak emléke előtt hajt fejet. Apostoli útjának második napján Mariazellbe utazik a pápa, ahol szentmisét mutat be, majd papokkal és szerzetesekkel elimádkozza a vesperást. Joseph Ratzinger bíboros 2004-ben, amikor Mariazellben járt, ígéretet tett, hogy a kegyhely alapításának 850. évfordulóján rendezett ünnepségekre visszatér – s ezt az ígéretét már pápaként váltja be. Vasárnap délelőtt a bécsi Stephansdomban szentmisét mutat be, majd a heiligenkreuzi ciszterci kolostorba látogat el.
Mariazell magyar emlékei
A Mariazellbe érkező zarándokok lépten-nyomon magyar vonatkozású emlékekre bukkannak a kegyhelyen. Az 1157-ből származó kegyszobrot egyszerre vallják a magukénak magyarok (Magna Mater Hungarorum), osztrákok (Magna Mater Austiriae) és a szláv népek is (Mater gentium Slavorum).
A XII. század derekán egy bencés szerzetes érkezett a Sankt Lambrecht apátságból, hogy remeteként éljen ezen a helyen. A magafaragta Madonna szobornak kis kápolnát épített az időjárás viszontagságai ellen. Innen ered a helység elnevezése: Cella Mariae. Az imameghallgatások híre akkor terjedt el szélesebb körben, amikor Henrik morva őrgróf és felesége a Celli Szűz közbenjárására felépült gyógyíthatatlan betegségéből.
A XIV. században Nagy Lajos magyar király a törökön aratott győzelme után fogadalmi ajándékképpen egy gazdagon díszített Mária-képet ajándékozott a templomnak, s ő az építtetője a mai bazilika főhajójának, és 90 m magas gótikus tornyának is.
A magyar zarándokok Bécsújhely felől az Ungarnstraßen érkeznek a bazilika keleti kapujához, ahol Szent László király és Szent Imre herceg szobra fogadja őket.
A templom főkapujában áll Nagy Lajos király ércszobra 1757-ből. Őt idézi a gótikus kapuzat domborműve, mely Lajos király álmát, csatáját a törökkel, és fogadalmának teljesítését ábrázolja.
A bazilikába lépve a kegyoltár vonzza a látogató tekintetét. A kegyszobor ruháját és koronáját rendszeresen váltják, de általában Rudnay Sándor hercegprímás ajándékát viseli 1821-ből. A Szent Korona motívuma ismerhető fel a szentélyrácson, a gótikus ív záróköve pedig Nagy Lajos magyar királyt és hitvesét ábrázolja.
A XVII. századi barokk oldalkápolnák néhány kivétellel szintén nagylelkű magyar zarándokokról tanúskodnak.
Az északi oldal második kápolnáját Draskovich Miklós, Moson megye főispánja és felesége, Nádasdy Krisztina építtette 1670-ben Szent Imre és Magyarok Nagyasszonya tiszteletére. Az oltárkép fölött Szent István szobra áll, pajzsán a magyar címerrel. A mennyezet freskói Szent Imre életének eseményeit örökítik meg.
A következő kápolna 1662-ből Szent István tiszteletét hirdeti. Építtetője gróf Nádasdy Ferenc fogarasi főbíró, főispán és felesége, Esterházy Anna Julianna hercegnő. A freskók a kápolna védőszentjén kívül Szent Imrét, Szent Erzsébetet és Szent Margitot ábrázolják. A kápolna falán található Bornemisza János József báró síremléke 1742-ből. Erdély kormányzója „oly bensőségesen ragaszkodik e szentélyhez, hogy haló poraiban sem akar megválni tőle”.
Az Alexandriai Szent Katalin kápolna adományozója herceg Esterházy Pál nádor. Az Árpád-házi Szent Erzsébetet magyar címeres ékszerekkel ábrázoló festményt az esztergomi káptalan adományozta a kegyhely alapításának 700. évfordulójára, amikor Scitovszky János hercegprímás 30 ezer magyar élén zarándokolt Mariazellbe.
A Szent László kápolna – melyet gazdagon díszítenek a szent életének jelenetei – két esztergomi prímás érsek temetkezési helye is. Szelepcsényi György hercegprímás sírfeliratán 1685-ből ez áll: „Lelkem a mennybe, haló testem Cellbe vitetett, hisz mindkettő után egész életemben vágytam.” Mindszenty József bíboros 1975-től nyugodott ezen a helyen, míg 1991. május 3-án holttestét átszállították Esztergomba.
Az 50 m magas kupola alatt és a szentélyben is számos magyar emlékre lelhetünk. A kupola freskója az evangélisták mellett az ország négy védőszentjét ábrázolja, köztük Szent István magyar királyt. A szentély képei Mariazell történetét mesélik el. A déli oldalon Nagy Lajos király és felesége ajánlja koronáját a Szűzanyának. A párkány alatti votivképen Esterházy Pál nádor és Thököly Éva köszönik meg a Celli Szűz oltalmát a török elleni küzdelemben.
A bazilika kincstára is sok magyar fogadalmi ajándékot őriz; legértékesebb darabja a Nagy Lajos király által adományozott, gazdagon díszített Madonna-kép, mely itáliai művész alkotása. A kép keretén egyaránt felfedezhetjük a magyar, a lengyel és az Anjou címert.
|
| | Kapcsolódó weboldal |
Sajtókapcsolat |
| Referens: | Szerdahelyi Csongor |
| sajtoiroda@katolikus.hu |
| +36 1 321-0945 |
| Cég: | Magyar Katolikus Egyház |
|
|
