A GfK Hungária és a Corvinus Egyetem közös komplex Fogyasztói Bizalom Indexe 2009 első negyedévében tovább csökkent az előző időszakhoz képest.

A 2008 utolsó negyedévében elindult és azóta még tovább gyűrűző globális gazdasági válság továbbra is érezteti hatását, a magyar háztartások kedvezőtlenebbnek látják jelenlegi pénzügyi-anyagi helyzetüket, és az ország jövőbeli gazdasági helyzetét illetően is borúlátóbbak az előző negyedévhez képest. Ezúttal a Vásárlási Hajlandóság Indexében mutatkozott a legnagyobb mértékű csökkenés, értéke jelenleg 102 pont, ami minden eddiginél alacsonyabb.

A GfK Hungária és a Corvinus Egyetem által közösen mért komplex Fogyasztói Bizalom Index (FBI) 2008 decemberéhez képest még tovább csökkent, közel 10 ponttal lett alacsonyabb, jelenleg 114,5 ponton áll.

Ezúttal az öt komponensből felépülő komplex mutatószám minden komponense tovább süllyedt, vagy stagnált. Az ország jelenlegi gazdasági helyzetét igen kedvezőtlennek ítélték a válaszadók, 92 százalékuk szerint a gazdasági helyzet rosszabb, mint egy évvel korábban volt. (A válság előtt arányuk 60 százalék körül ingadozott.) Honfitársaink ráadásul a jövőre vonatkozóan is borúlátóbbak: tízből nyolcan úgy vélik, az ország rossz helyzetben lesz a következő 12 hónapban. (A válság előtti időszakban „csupán” tízből hatan gondolták így.)

A Vásárlási Hajlandóság Indexében (VHI) mutatkozott a legnagyobb mértékű csökkenés, 15,6 pontot esett, értéke jelenleg 102 pont, ami minden eddiginél alacsonyabb.

A Fogyasztói Várakozások Indexe (FVI) tovább csökkent, értéke 2009 márciusában 125,8 ponton áll.

A munkanélküliségre vonatkozó várakozások továbbra is pesszimisták: a megkérdezettek többsége (86%) a munkanélküliség növekedésére számít a következő egy évben. A kedvezőtlen várakozások nem alaptalanok, hiszen a válság következtében a munkanélküliek száma folyamatosan emelkedik.

Az inflációs várakozásokat illetően a megkérdezettek háromnegyede (76%) számít az árak emelkedésére az elkövetkező egy évben. Ez kissé magasabb arány, mint az előző negyedévben (66%), de még mindig alacsonyabb a tavalyi év azonos időszakában mért arányhoz képest (91%). A megkérdezettek átlagosan 10,2 százalékos inflációval számolnak.

A család reáljövedelmével kapcsolatos várakozások változatlanul azt mutatják, hogy a megkérdezettek kétharmada (65%) az inflációnál kisebb mértékű jövedelemnövekedésre számít a következő 1-2 évben.

Az előző időszakhoz képest nem változott a hitelfelvételi kedv: tízből hatan soha sem vennének fel hitelt, egyharmaduk pedig az időpontot nem tartja megfelelőnek. A megkérdezettek több, mint fele (56%) számít növekvő hitelkamatokra a következő 12 hónapban.

Nem változott számottevően a válaszadók véleménye az előző negyedévhez képest a megtakarításokkal kapcsolatban. A megkérdezettek fele szerint (53%) nem alkalmas az idő a megtakarításaik felhasználására. A válaszadók egyötöde (20%) pedig nem rendelkezik megtakarítással.

Továbbra is alacsony a tartós fogyasztási cikkek iránti vásárlási kedv:
2009 első negyedévében a válaszadók közel egyharmada szerint nem érdemes nagyobb háztartási eszközt vásárolni. Ha vásárolnak, leginkább azért teszik, mert szükséges.

A lakásvásárlást érdemesnek tartók aránya stabilan 40 százalék körül mozog, ezzel szemben a lakásuk eladását a válaszadók kevesebb, mint egytizede tartja érdemesnek. (Egy év alatt negyedére csökkent az arányuk). A vásárlás mellett szóló legfőbb érv, hogy jó befektetés, viszont a hitelfelvétel feltételeinek szigorítása jelentősen megnehezíti a lakásvásárlást.

A felmérést a GfK Hungária Piackutató Intézet végezte.

A kutatásról
A GfK Hungária Piackutató Intézet és a Corvinus Egyetem 2004 tavasza óta közösen készíti el minden negyedévben a Fogyasztói Bizalom Index (FBI) felmérést. A komplex FBI mutató a háztartások tartós fogyasztás cikkek iránti vásárlási hajlandóságának mértékét, jelenlegi anyagi helyzetüknek az egy évvel korábbihoz viszonyított megítélését, jövő évi pénzügyi helyzetükre vonatkozó várakozásaikat, valamint az ország következő 12 hónapban és az elkövetkező 5 évben várható gazdasági helyzetének megítélését összegzi. A felmérés célja annak kiderítése, hogy hogyan változnak a fogyasztói attitűdök és várakozások, illetve hogyan befolyásolják ezek a változások a fogyasztók vásárlási és megtakarítási döntéseit.