Félreértelmezett adatok miatt büntetik a kelet-közép-európai régiót a befektetők, hiszen a térség adósságrátája lényegesen alacsonyabb, mint Nyugat-Európáé. Az Erste Bank elemzői a Bank for International Settlements (BIS) adatok helyes értelmezésének megkönnyítése érdekében kiemelik: Kelet-Közép-Európa külső finanszírozási igénye alacsonyabb, mint azt az általános nézet sugallja.

Az elmúlt hetekben számos negatív hangvételű vélemény látott napvilágot Kelet-Közép-Európával kapcsolatban, az euróövezet problémáinak gócpontjává állítva be a térséget. Az elmúlt időkben hangoztatott aggodalmak közül kiemelkedtek azok, amelyek szerint a kelet-közép-európai régió súlyosan eladósodott, valamint az egyes országok komoly veszteségeket szenvedhetnek el a régióval szemben fennálló kitettségük következtében.

Ráadásul, ezeket az aggodalmakat tovább erősítették azok a riasztó hírek, melyek szerint Kelet-Európa összesen 1700 milliárd dollár külföldi adósságállománnyal rendelkezik, és hogy 2009-ben 400 milliárd dollárt kell vagy visszafizetnie, vagy megújítania. A számadatok mögött álló adatbázisok, a módszertan és logika tüzetes vizsgálata során az Erste Group elemzői arra a következtetésre jutottak, hogy a BIS által közölt adatok hibás megközelítésen alapulnak, jócskán felnagyítva a kelet-közép-európai régió eladósodottságával kapcsolatos tényeket.

A kelet-közép-európai régiót félreértelmezett adatok miatt büntetik
„Az 1,7 billió dolláros számadattal kapcsolatban a legfontosabb fenntartásunk az, hogy a külföldtől felvett hitelek és a külföldi bankok helyi leányai által a helyi piacon folyósított (és általuk finanszírozott) hitelek egyaránt szerepelnek ebben” – mutat rá Juraj Kotian, az Erste Group makroelemzési osztályának társvezetője.

Például a cseh gazdaság a BIS-nek beszámoló bankoktól mindössze 55 milliárd dollár hitelt vett fel, ugyanakkor 26 milliárd dollárt adott kölcsön. Az ország nettó hitelpozíciója tehát 29 milliárd dollár, amely a BIS konszolidált jelentésében szereplő 191 milliárd dolláros követelésállománynak mindössze egyhetedét jelenti. A BIS által közölt adatok félreértelmezésének másik példája, amikor a Kelet-Európában folyósított „osztrák hiteleket” Ausztria GDP-jének 70-80 százalékára teszik.

Az ebben a számadatban szereplő követelések nagyarányú többsége (átlagosan legalább kétharmada azokban az országokban, ahol osztrák bankok tevékenykednek) az adott országban lekönyvelt és helyileg finanszírozott eszközként szerepel. Ezt gyakran félreértelmezik, és határon átnyúló hitelezésnek, vagy a régió finanszírozásának állítják be. Ez a számadat azonban nem tükrözi a kelet-közép-európai régió valós finanszírozási rátáját.

Az Erste Group elemzői szerint a bruttó külső adósság helyett inkább a nettó külső adósságot (vagyis a külföld felé fennálló tartozások összege, csökkentve a külföld felé nyújtott hitelek összegével) kellene viszonyítási alapnak venni a finanszírozási kérdések elemzésénél. Így a BIS felé beszámoló bankokkal szemben fennálló nettó pozíciók (vagyis a nettó külső adósság, csökkentve a működőtőkeként nyilvántartott vállalatközi hitelekkel) jobban összehasonlítható képet nyújtanak az egyes országok külső adósságállományával kapcsolatban.

Például a jelen elemzés arra mutat rá, hogy Magyarország külső adósságállománya nemzetközi összehasonlításban nem is olyan komoly, hiszen hat euróövezeti országénál is alacsonyabb értéken áll.

Az egyes országok adósságrátái nem adnak okot ijedelemre, az Erste Group elemzői szerint Kelet-Európa számára abban rejlik az igazi kihívás, hogy fenn kell tartani az elmúlt években tapasztalt tőkebeáramlás ütemét. Ugyanakkor a szakértők arra is rámutatnak, hogy a tőkebeáramlás visszaesése javítja az érintett országok folyó fizetésimérleg-hiányát.

Kelet-Közép-Európa adósságrátája lényegesen alacsonyabb, mint Nyugat-Európáé
„A BIS által nyilvánosságra hozott adatok alapos elemzése után úgy találtuk, hogy Kelet-Közép-Európa eladósodottsági foka és a külföldi forrásoktól való függése valójában elhanyagolható Nyugat-Európához viszonyítva. Például több nyugat-európai ország egymaga több külföldi hitelt vett fel, mint az Ukrajnát, Törökországot és Oroszországot is magában foglaló húsz kelet-európai állam összesen (Németország 2300 milliárd, Hollandia 1900 milliárd, az Egyesült Királyság pedig 4500 milliárd dollárt)” – szögezik le az Erste Group elemzői.

„Egyik-másik közepes méretű nyugat-európai államnak az idén még az összes kelet-európai adósságszolgálatnál is nagyobb összeget kell törlesztenie vagy megújítania (Belgiumnak 375 milliárd, Írországnak 477 milliárd, Hollandiának pedig 550 milliárd dollárt)” – állítják az Erste Group elemzői.

Kelet-Közép-Európa külső finanszírozási igénye alacsonyabb, mint azt az általános nézet sugallja
„Az elmúlt időszakban napvilágot látott beszámolók alapján az a kép alakulhatott ki sokakban, hogy Kelet-Közép-Európa komolyan eladósodott térség. Holott ennek éppen az ellenkezője igaz: a kelet-közép-európai országok között a legmagasabb adósságrátával rendelkezők is éppen hogy csak megközelítik az euróövezet átlagát” – emeli ki Rainer Singer, az Erste Group makroelemzési osztályának társvezetője.

Az eladósodottság alacsony szintje kulcsfontosságú tényező, hiszen megnöveli az adósság visszafizetésének esélyét.

Az Erste Group elemzői kiemelik, hogy Kelet-Közép-Európában az államadósság mértéke jóval alacsonyabb, mint egyes nyugat-európai országokban. A jelenlegi körülmények mellett a finanszírozás szűkös marad, ám az adósságállomány alacsony mivolta nagymértékben lecsökkenti a nemfizetés kockázatát. Mivel az adósságállomány arányában és abszolút értékben is alacsony, van még tere az adósság növelésének (amit nem a piacon keresztül kellene finanszírozni) anélkül, hogy az államháztartás felborulna.