A hatályos Médiatörvény értelmében a műsorszolgáltatási jogosultság nyílt pályázaton szerezhető meg, rádiók esetében hét, televíziók esetében tíz évre. Ennek az időnek a lejártakor újból pályázatot kell kiírni, de ha a műsorszolgáltató bejelenti az erre vonatkozó igényét, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) egy ízben pályázat nélkül is megújíthatja a műsorszolgáltatási szerződést legfeljebb öt évre. Ennek lejártakor viszont mindenképp pályázatot kell kiírni.

Az Országgyűlés által december 15-én elfogadott törvény lehetőséget adna arra, hogy az ORTT egymást követő több esetben is megújítsa a műsorszolgáltatási szerződést. Erre a digitális átállásig lenne lehetőség, ami televíziók esetében 2012-t, rádiók esetében a tervek szerint 2014-et jelenti.

Sólyom László álláspontja szerint ez a módosítás sérti az Alkotmánynak a sajtószabadságot biztosító 61. § (2) bekezdését. A digitális átállásig ugyanis az elektronikus médiapiacon meghatározó jelentősége van, hogy a frekvenciák korlátozottan állnak rendelkezésre. Ezért annak érdekében, hogy a frekvenciaszűkösség ellenére érvényesülhessen a kiegyensúlyozottság követelménye, garanciális jelentősége van a jelenlegi pályázati rendszernek, hiszen ennek révén lehetőség van új szolgáltatók megjelenésére.

A törvény viszont háttérbe szorítja a pályáztatás követelményét a pályázat nélkül történő szerződésmegújítással szemben. Ez pedig ellentétes az Alkotmánybíróságnak a sajtószabadsággal és az információszabadsággal kapcsolatban a rádiózással és televíziózással kapcsolatban kezdettől fennálló gyakorlatával. Ráadásul a törvény ezáltal a jelenlegi műsorszolgáltatókat aránytalan előnyhöz juttatja a pályázni kívánó új társaságokkal szemben, ami sérti az egyenlő bánásmód alkotmányos követelményét is.

A köztársasági elnök az indítványában arra is felhívta a figyelmet, hogy az Alkotmánybíróság egy 2007-es határozatában megállapította, hogy a műsorszolgáltatási pályázati eljárás szabályai súlyos alkotmányossági hiányosságban szenvednek. A pályázat során alkalmazandó értékelési szempontok törvényben nem szabályozottak, a döntéshozatali eljárás a pályázók és a nyilvánosság számára nem követhető és áttekinthető. Ezt a hiányosságot az Alkotmánybíróság határozata alapján 2007. december 31-ig kellett volna az Országgyűlésnek pótolnia. Ez a mai napig nem történt meg, sőt a most elfogadott törvény még a jelenleg fennálló garanciákat is háttérbe szorítja. Sólyom László szerint ez elfogadhatatlan.

Ráadásul a Törvény módosította az ORTT döntéshozatali szabályait oly módon, hogy az ORTT tagjait az őket jelölő országgyűlési képviselőcsoportok parlamenten belüli mindenkori arányának megfelelő szavazati mérték illeti meg a szolgáltatási szerződés megújításáról szóló döntés során. A köztársasági elnök szerint ez megoldás kétséget ébreszthet az ORTT-nek a pártoktól független működését illetően, holott a Médiatörvény 31. § (2) bekezdése kifejezetten előírja, hogy az ORTT és tagjai csak a törvénynek vannak alárendelve, és tevékenységük körében nem utasíthatók.