„60 dolláros hordónkénti átlagos olajárat feltételezve a Raiffeisen Capital Management (RCM) 2009-ben mintegy 3,5%-os orosz gazdasági növekedéssel, a GDP 0,8%-ának megfelelő költségvetési hiánnyal és a folyó fizetési mérleg 1,5% körüli hiányával számol. Amennyiben azonban az olaj hordónkénti átlagára csak 40 amerikai dollár körül alakulna, akkor a fent említett számok úgy módosulnának, hogy a gazdasági növekedés 1%-os, a költségvetési hiány a GDP 3%-a, a folyó fizetési mérleg hiánya pedig 4%-lenne” – magyarázza Angelika Millendorfer, a Raiffeisen Capital Management feltörekvő piacok részvényeivel foglalkozó csapatának vezetője. „Ezek a számok ugyan drasztikus csökkenést mutatnak a múlt évhez képest, a pénzügyi és gazdasági válság miatt azonban összehasonlításban még mindig jónak nevezhetők.”

Sok más kormányhoz hasonlóan az orosz is több támogatást biztosító segélycsomagot is beindított, főleg azért, hogy segítő jobbot nyújtson az orosz bankszektornak. Ezek az intézkedések ugyan Oroszország számára is költségesek, de a magas olajár időszakában realizált és felhalmozott nyereség miatt ezeknek a megoldásoknak a finanszírozását más államokkal ellentétben nem újbóli hitelfelvételekből kell megoldani. Ugyanakkor a pénzügyi és gazdasági válság nyomán a fontos ipari vállalatok burkolt újbóli államosítása figyelhető meg.

„A rubel az elmúlt hetekben nagyon nehéz helyzetbe került, sőt várható, hogy leértékelődése tovább folytatódik. Ennek mértékét nehéz lenne megítélni, de könnyen elképzelhető, hogy az EUR/USD devizakosárhoz képest még a 20%-ot is eléri majd” – mondja az Oroszországra specializálódott szakértő.

Annak érdekében, hogy a lakosság körében ne alakuljon ki pánikhangulat, az orosz központi bank a rubel lassú leértékelése mellett döntött. Még elevenen él ugyanis az emberek emlékezetében, amikor az 1998-as orosz válság során a rubel teljesen elértéktelenedett. Mivel a központi bank támogatást jelentő vásárlásai hosszú távon túl költségesek, az RCM a rubel gyorsabb leértékelődésére számít.

„A nyersanyagok árváltozásain és a nemzetközi pénzügyi válságon túl a mi szempontunkból az orosz vállalatok sok esetben nagyon alacsony szintű vállalatirányítása is kritikus pontnak számít. E tekintetben már a válság előtt is igen heterogén volt a kép. Fennáll annak a veszélye is, hogy a vállalatok e területen nem is szorgalmazzák majd a változtatásokat” – állítja Millendorfer.

Sok múlik azonban az orosz kormány válságkezelési megoldásain is. A pénzügyi forrásoknak a bankrendszer stabilizálására és a vállalatok rövid távú refinanszírozására történő gyors és hatékony felhasználásán túl nagyon fontos a rubel kiegyensúlyozott leértékelése és a nemzetgazdaság hatékony támogatása az infrastrukturális befektetések előrehozatala révén.

Oly sokszor megmutatkozott már, hogy a rendszer gyenge pontjai válság idején még inkább felszínre kerülnek, és ez Oroszországra is igaz. Az RCM a fokozott kockázatot a vállalati értékelések során magasabb kockázati prémium meghatározásával próbálja ellensúlyozni.

„Ha Oroszországra mint befektetésre tekintünk, a piac rövid távon kifejezetten túladott. Az elmúlt hetekben tapasztalt pánikszerű eladások nyomán az értékelések a mi nézőpontunkból a valós piaci érték alá süllyedtek” – elemzi Millendorfer a kialakult helyzetet. Oroszország középtávú kilátásait azonban nagymértékben meghatározza a világgazdaság további alakulása.

A pénzügyi válság hatásai különösen az elkövetkezendő hat hónapban okozhatnak még heves árfolyam-ingadozásokat. Ha azonban a nyersanyagárak középtávon újra emelkednének, a piac újra egyre vonzóbbá válna. A rubel további leértékelésének lehetősége miatt a Raiffeisen Capital Management jelenleg olyan vállalatokba fektet be, amelyek devizaadóssága kicsi, sőt a rubel leértékelődéséből még akár profitálni is tudnak. Ebbe a kategóriába mindenekelőtt az exportorientált és az orosz gazdasági növekedés szempontjából nagyon fontosnak számító alapanyagszektor (olaj, gáz, acél, színesfémek) tartozik.