A versenyképességi index (VEX) 2008 harmadik negyedévében az egész régióban alig változott: Lengyelországban javult valamelyest, a többi vizsgált országban – beleértve Magyarországot is – csekély mértékben romlott. Az üzleti környezetet jellemző index (ÜX) értéke Magyarországon 2008. harmadik negyedévében 13 volt, az eddigi legmélyebb szintre süllyedt.

Versenyképességi index (VEX)
A GKI által negyedévente publikált VEX (versenyképességi index) olyan összetett mutató, amely a vizsgált országok nemzetközi versenyképességét alakító 3 fő tényezőt tartalmazza. A GKI Zrt. a 2006. novemberi első publikáció óta az adatokat frissítette, aktualizálta, s az indexek számításában az egyes tényezőket súlyozottan veszi figyelembe. A három részindex közül az első a makrogazdasági teljesítmény, a második a munkatermelékenység, a harmadik pedig a relatív költség-versenyképesség alakulását írja le (az első kettő súlya külön-külön nagyobb a harmadiknál).

Az egyes indexek maguk is összetett mutatók, azaz több gazdasági adat átlagaként állnak elő. A makrogazdasági teljesítményt a beruházások, az export és a foglalkoztatottság növekedési üteme adja. A munkatermelékenység változásában az egy foglalkoztatottra jutó GDP dinamikája tükröződik. A költség-versenyképesség alakulását a termelői árindex és az egységnyi munkaerőköltség alapú reálárfolyam-index változása érzékelteti.

A GKI a VEX-et Magyarország mellett Ausztriára, Csehországra, Lengyelországra, Romániára, Szlovákiára és Szlovéniára is kiszámolja. Magyarország nemzetközi versenyképességének alakulása ezen országokkal – azaz térségi versenytársaival - összehasonlítva értelmezhető.

2008 harmadik negyedévében a versenyképességi indexek csekély mértékben, a statisztikai hibahatárt alig meghaladóan változtak a második negyedévhez képest: A mutató értéke Lengyelországban 0,4%-kal emelkedett, a többi vizsgált országban – így Magyarországon is – 0,1-0,6%-kal csökkent.

A VEX tényezői közül a makrogazdasági teljesítményt kifejező index értéke a második negyedévhez képest Magyarországon 0,9%-kal, Csehországban 0,7%-kal javult, a többi vizsgált országban 0,2-0,4%-kal romlott. Az index alakulására mindenek előtt a nyugat-európai konjunktúra lanyhulása nyomta rá bélyegét. Ez a legnagyobb mértékben az exportdinamika lassulásában, illetve a kivitel visszaesésében jelentkezett.

A viszonylag kedvező magyar pozíció a relatíve kedvező exportdinamikának köszönhető, a versenytársak (Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia) esetében a kivitel volumene nagyobb mértékben csökkent. A globális, illetve főként a nyugat-európai konjunktúra lanyhulása az export tekintetében különösen Szlovákiát érintette hátrányosan. Kedvezőtlen konjunkturális helyzetben különösen erőteljesen mutatkoznak meg a Szlovákia által követett, egyoldalúan a gépjárműiparra koncentráló szakosodási politika korlátai.

A munkatermelékenységi index 2008. harmadik negyedévében Lengyelországban, Szlovéniában és Ausztriában emelkedett, a többi országban – így Magyarországon is – csökkent valamelyest az előző negyedévhez képest. A költség-versenyképesség minden országban gyengült, aminek oka a vizsgált országok devizáinak ez euróval szembeni erősödése volt.

Elsősorban a forint nyári erősödése miatt romlott a költség-versenyképesség a legnagyobb mértékben Magyarországon. Ausztria és Szlovénia esetében, ahol az euró a hivatalos fizetőeszköz, a költség-versenyképesség romlása nem a nemzeti valuta nominális felértékelődésére, hanem az egységnyi munkaerőköltség- és a termelői árindex emelkedésére volt visszavezethető.

A magyar VEX csekély mértékű romlásának forrása 2008. harmadik negyedévében egyrészt a kivitel regionális összehasonításban kedvező dinamikája volt. Ez ellensúlyozta valamelyest a versenyképesség többi elemének viszonylag nem túl kedvező alakulását, bár ezek a mozgások is csekély mértékűek voltak.

Az üzleti környezeti index (ÜX)
A gazdaság szereplőinek, a vállalatoknak – a versenyben való helytállásuk érdekében – érzékenyeknek kell lenniük a környezetükből érkező jelzésekre. Igazán versenyképes csak az a vállalkozás lehet, amely a vevői igények és a versenytársak „hadmozdulatai” mellett a gazdasági-társadalmi környezet változásaira, s az ezekből adódó kihívásokra is gyorsan és rugalmasan reagál.

A tőke és a munkaerő – csaknem teljesen - szabad áramlásának korában különösen érdekes, hogy hogyan érzik magukat a vállalkozások Magyarországon, milyennek tartják az őket körülvevő gazdasági-társadalmi körülményeket.

A GKI üzleti környezeti indexe (ÜX) a hazai gazdasági tér minőségét, a versenyképesség alakításában betöltött pozitív, vagy negatív szerepét hivatott - egyetlen számba sűrítve – értékelni. E mutató tartalma – hasonlóan a VEX-hez - önmagában nem értelmezhető, a negyedévről-negyedévre bekövetkező változások azonban jól jellemzik a magyarországi gazdálkodási feltételrendszer változásait.

A környezet hatásának négy legfontosabb elemét igyekszünk megragadni: a gazdálkodási környezet bizonytalanságát, az állami szabályozás kiszámíthatóságát, a magyar állampapírok kamatfelárát (amiben tükröződik a befektetőknek a magyar gazdaságba vetett bizalma), valamint az üzleti infrastruktúra fejlettségét. Az első és második információ a GKI rendszeres vállalati felméréseiből adódik. A kamatfelár a 10 éves lejáratú magyar és az euró-zónához csatlakozott országok állampapírjainak forgalommal súlyozott átlagos kamatának különbözetét jelenti.

Az üzleti infrastruktúra fejlettségét kifejező mutatóként az új gépkocsi eladások száma szerepel. Mindezekből következően tehát az ÜX egyaránt magában foglal szubjektív (vállalatvezetői helyzetértékelések) és objektív statisztikai (kamatfelár, gépkocsi eladások) elemeket is. Ezáltal a kemény tényeken túl az üzleti élet szereplőinek vélekedéseit, kilátásait is kifejezi, a gazdasági mellett társadalom-pszichológiai mozzanatokat is hordoz.

A fenti négy tényező negyedéves idősorait saját hosszabb távú (2001-2007-os) átlagukhoz viszonyítottuk, így tettük közvetlenül összevethetővé őket. Az ÜX e négy tényező súlyozatlan átlagát jelenti. Az ÜX egy 0 és 100 között elhelyezkedő mutató. A 2001-2007 közötti időszakban mért átlagát az 50 pont reprezentálja.

2008 harmadik negyedévében – hasonlóan a korábbi két negyedévhez - az ÜX értéke tovább csökkent, s újabb mélypontot ért el. Az üzleti környezeti index alakulása tehát híven tükrözi mind a hazai környezet változásának, mind pedig a nemzetközi hitelválság első hullámának a következményeit. Az előző negyedévhez képest az indexet alkotó négy részindex közül kettő romlást, kettő pedig javulást jelez.

Az állami magatartás kiszámíthatatlanságának a gazdálkodást befolyásoló negatív hatása a harmadik negyedévben a korábbihoz képest csökkent. A nemzetközi fejlemények hatása erősebbnek bizonyult. A külföldi tulajdonban lévő cégek immár elégedetlenebbek az állami magatartással, mint a hazai tulajdonban lévők. E tényező megítélése továbbra is a legrosszabb a kisvállalati körben.

Az üzleti környezet bizonytalan voltának említési gyakorisága 2007 negyedik negyedéve óta folyamatosan növekedett, s nem volt ez másképpen az idei harmadik negyedévben sem. Ez a mutató ismét történelmi magasságot ért el, a felmérések történetében még sosem volt ilyen magas ennek említési gyakorisága. A hitelválság tehát tovább növelte a már korábban sem gyenge bizonytalanságot. Új jelenség, hogy a nagyvállalatok jóval kedvezőtlenebb véleményeket fogalmaztak meg, mint a kis- és középvállalkozások.

A magyar állampapírok kamatfelárának negyedéves átlagai 2008-ban folyamatosan nőttek. Az idei első negyedévben jelentősen, a másodikban szerényebb ütemben, majd a harmadikban ismét erőteljesen nőtt a kamatfelár, ez is részben a hitelválság hatása. Továbbra is igaz, hogy a visegrádi országok közül ez a mutató Magyarországon messze a legmagasabb, ami viszont a kedvezőtlen külső megítélésünkből adódik.

Az üzleti infrastruktúra változásának jellemzésére alkalmazott új gépkocsi-eladás 2005 közepe óta csökkenő trendet követ. 2008 harmadik negyedéve hosszú ideje az első olyan periódus, amikor mind az előző negyedévhez, mind az egy évvel korábbi azonos negyedévhez képest nőtt a forgalomba helyezett új autók száma – 5 illetve 2%-kal.