Londonban eltévedni elkerülhetetlen. A Nokia, a világ vezető navigációra alkalmas készülék szállítója megbízásából készített új kutatás szerint több ember téved el Londonban, mint bárhol máshol a világon, beleértve olyan nagyvárosokat is, mint Bangkok és Peking, amelyek majdnem kétszer nagyobb kiterjedésűek, mint London.

Az eredmények egy globális, az eddig készített egyik legnagyobb navigációs tanulmány részét képezik, amelyben 12 500 embert kérdeztek meg 13 országban a tájékozódási képességükkel és a navigációs szokásaikkal kapcsolatban.

A kutatás eredményei alapján minden tizedik ember (10%) szerint lehetetlen kiismerni Londont, amit szorosan követ Párizs (9%), Bangkok (5%), Hong Kong (5%) és Peking (4%). Ez a világ első öt „útvesztős” városa. Mi több, ha Londonban tévedsz el, légy óvatos a helyiek útbaigazításaival, mivel minden harmadik londoni elismeri, hogy szándékosan félrevezeti az embereket.

A digitális navigáció átveszi a hagyományos térképek szerepét
A megkérdezettek több mint 25 százaléka használ online és mobil navigációs eszközöket a tájékozódáshoz. 13 százalékuk mobiltelefont használ elsődleges navigációs eszközként, ami pár évvel ezelőtt még nem volt mérhető. A világon a legjobb tájékozódási képességgel Németország rendelkezik, ahol az emberek egyharmada azt állítja, hogy még sohasem tévedt el. Nem meglepő módon, ez az az ország, amelyik legnagyobb arányban támaszkodik a műholdas navigációra. Minden tizedik nő bevallja, hogy nem képes a hagyományos térképeket olvasni, ami a férfiak arányának kétszerese. Ez arra utal, hogy a hagyományos térkép és az iránytű korszakának végéhez közeledünk, ahogy a térképolvasási képességet az egész világon gyengének tekintik.

Tájékozódási képesség
Minden ötödik ember úgy gondolja, hogy a tájékozódási képesség genetikai adottság, és a rosszul tájékozódó emberek egyszerűen így születtek. Azonban a jó tájékozódási képesség nagyon ritka, és az online térképek, a mobil navigáció óriási fejlődése ellenére majdnem minden megkérdezett (93%) továbbra is rendszeresen eltéved. Az átlagos alany 13 percet veszít minden ilyen esetben. Ez néhányuk számára nagy jelentőséggel bír: minden tizedik lekésik egy állásinterjút, egy fontos üzleti megbeszélést vagy egy repülőjáratot az eltévedés miatt. Az eltévedés az emberek magánéletére is hatással van, minden tizedik brazíliai lemarad egy randiról, mert eltéved az odavezető úton.

„Egyre többen szoknak hozzá a telefonos és autós navigációs eszközök használatához, és az ilyen eszközök mindennapos használatának közvetlen előnyeit is élvezik – mondta el Marita Markkula, a Nokia Maps marketingvezetője. – Az emberek az útvonalakhoz igazítva testre szabhatják a navigációs lehetőségeket a telefonjukon, így az információk frissítése gyorsabb és egyszerűbb, mint a hagyományos térképeknél. A navigációs mobilodon még azt is beállíthatod, hogy elkerüld a közlekedési dugókat és az útépítéseket, amelyek sokakat letérítenek a járt útról.”

Légy naprakész a folyton változó környéken
Ha idegenek kérnek útbaigazítást, akkor sokan jellegzetes tájékozódási pontokat, például szobrokat, templomokat és hidakat használnak az úti célhoz vezető út mentén elszórt morzsaként. A britek azonban szeretik a helyi pubok mentén kijelölni az útirányt másoknak. A városok kultúrájának és szerkezetének másik megmutatkozása, hogy a kínaiak általában felhőkarcolókkal írják le az útvonalat.

„A gyorsan terjeszkedő városok, folyton épülő utak és épületek mellett az emberek egyre inkább a mobil navigációra támaszkodnak, ami mindig kéznél van. A fordulókig részletezett, gyalogos navigáció fejlesztése egy olyan technológia, amellyel élni kell, mivel segít az embereknek könnyen a céljukhoz érni” – folytatja Marita Markkula.

A Nokia Térképek, amely a legújabb szolgáltatásokat olyan készülékekkel ötvözi mint a Nokia 6210 Navigator, tökéletesen megfelel ahhoz, hogy ne térj le az útról. Az emberek hatékonyabban jutnak el úti céljukhoz a fordulókig részletezett navigációval, az érzékeny GPS-szel és a beépített iránytű segítségével. A Nokia Térképek kiváló útitárs itthon és külföldön is.

A kutatást az ICM végezte. 12 500 embert kérdeztek meg 13 országban 2008. október 1. és 23. között. A felmérést a következő országokban végezték: Egyesült Királyság, Franciaország, Spanyolország, Németország, Olaszország, Ausztrália, Brazília, Kína, Egyesült Arab Emirátusok, Oroszország, Szingapúr, India, Dél-Afrikai Köztársaság.