Az elmúlt egy évben egyre türelmetlenebbek a betegek, amely gyakran okoz nehézségeket az orvosok számára – derül ki a GfK LHS Healthcare betegellátást az orvosok szemszögéből felmérő aktuális kutatásának eredményeiből. A gyógyító szakemberek véleménye szerint jelenleg egyoldalú a betegek tömegtájékoztatása és informálása. Pozitívan ítélik meg az interneten elérhető tájékoztatást, ugyanakkor előfordul a félretájékoztatás is, amely gyakran nehézséget okoz a betegellátásban.

A GfK LHS Healthcare aktuális, 2008 szeptemberében és októberében 170 orvossal egyéni és csoportos interjúk formájában végzett vizsgálatában arra kereste a választ, hogy az orvosok mit gondolnak, hogyan értékelik a betegellátás változásait. A kutatás az egy évvel ezelőtt lefolytatott vizsgálat nyomon követéseként valósult meg.

A személyes beszélgetések rávilágítottak arra, hogy hasonlóan a tavalyi eredményekhez az orvosokban komoly dilemmák merülnek fel mindennapos munkájukkal kapcsolatban. Sokan úgy érzik, több munkát kell vállalniuk, több munkahelyen kell egyszerre dolgozniuk a megfelelő jövedelem elérése érdekében. Ez nagyon sok feszültséggel jár számukra, mind az időbeosztást, mind pedig az energiaráfordítást tekintve.

Úgy érzik, hogy valójában szolgálatot kell teljesíteniük és nem szolgáltatást biztosítaniuk. Ennek következtében azt tapasztalják, hogy elvárás a betegek részéről, hogy az orvos mindig mindenki számára rendelkezésre álljon, elérhető legyen, tökéletesen teljesítsen, és mindazért is vállalja a felelősséget, amiről esetleg nem tehet. A beavatkozások kockázatát is sok esetben az orvos hibájaként értelmezik a betegek, és sokszor azonnal műhibának tulajdonítják azt.

A kvalitatív felmérés eredményeiből kiderül, hogy az elmúlt egy évben az orvosok egyre növekvő türelmetlenséget tapasztalnak a betegek részéről. Elmondásuk szerint ez Budapesten nagyobb mértékű, mint vidéken. Itt a türelmetlenség erős követelődzéssel, és akár agresszív viselkedéssel is párosul. Többször előfordul, hogy a beteg vélt sérelme miatt panasszal fordul az intézmény vezetéséhez, vagy az orvos 5 perces késése miatt feljelentést tesz az Egészségbiztosítási Felügyeletnél.

Az orvosok oldaláról ugyanakkor megfogalmazódik, hogy betegjog és betegjogi képviselő van, de orvosjogi képviselőre is szükség lenne. Az orvosok kiszolgáltatottnak érzik magukat, nem tudják eldönteni, mikor mondhatnak nemet a páciensek követelőzésének, és milyen esetekben kell külön erőfeszítéseket tenniük a beteg kiszolgálásáért.

A betegek tömegtájékoztatásában és informálásában egyoldalúnak vélik a mostani gyakorlatot. Szerintük szinte csak a negatívumok kerülnek a híradásokba és azok is többnyire felerősítve, kisarkítva. A pozitívumokról, az eredményekről és a mindennapos sikeres erőfeszítésekről kevés szó esik.

„Az Interneten elérhető tájékoztatás megítélése alapvetően kettős a megkérdezésben résztvevő orvosok számára” – mondta el dr. Lantos Zoltán, a GfK LHS Healthcare divízióvezetője. „Egyrészről pozitív, hiszen sokféle információ érhető el a világhálón, és megvan annak is a lehetősége, hogy foglalkozzanak az ilyen jellegű a témákkal. A beszélgetésekből kiderült az is, hogy ugyanakkor sok a félretájékoztatás is, a betegek olykor szilárd meggyőződéssel érkeznek a rendelőbe. Ez nehézséget okoz az orvosok számára, amennyiben az téves megítélésen vagy öndiagnózison alapul” – tette hozzá szakember.

Az orvosok úgy érzik, csökkent a betegek bizalma és hitük irántuk. Azt tapasztalják, hogy a betegek leellenőrzik az általuk elmondottakat, más orvos vagy orvosok véleményét is kikérik, de az ismeretségi, hozzátartozói körből gyűjtött információkkal is kontrollálják őket.

A felmérést a GfK Hungária Piackutató Intézet végezte.