A főgyűjtőcsatorna tavasz óta épül a budai alsó rakparton. A kivitelezés sok esetben a környező utcákat is érinti, hiszen mellékcsatornákat is építenek, amelyek a főgyűjtőbe vezetik majd a szennyvizet. A munkálatoknak számos olyan eleme van, amik jellegüknél fogva nem a felszínen zajlanak (csősajtolás, régészeti feltárás, víz alatti régészet, tűzszerész munka), vagy kis területre koncentrálódnak, ezért nem látható látványos munkavégzés a forgalomtól elzárt rakparton.
Ugyanakkor a rakpart sajátossága, hogy a gyors közlekedés érdekében kevés le- és felhajtó van rajta. Ez előny, amikor mehet rajta a forgalom, de most, amikor munkálatokat kell végezni, sajnos komoly hátrányt okoz, hiszen csak hosszú szakaszait lehet egybefüggően lezárni.
Erre jó példa az Erzsébet híd és a Margit híd közötti 3 km hosszú rakpartszakasz, ahol a Lánchíd környezetében csak kb. 120 méteren kell a főgyűjtőcsatornát építeni, illetve ugyanezen a szakaszon a föld felszíne alatt felújítják az alsó rakpart alá már korábban beépített, kb. 500 méteres csatornaszakaszt. A lehajtási lehetőségek hiánya miatt azonban a teljes területet le kellett zárni. Az előzetes terveknek megfelelően, november elején ezt a szakaszt vissza tudják adni a forgalomnak.
Szintén nem látványosan, de októberre elkészült 300 méternyi mellékcsatorna a Tabán területén, a Krisztina körút és az Attila út környezetében, ahol nem a megszokott, nyílt árkos feltárással, hanem a földfelszín megbontása nélkül (csősajtolással) végezték a munkát. Ehhez csak a technológiai berendezés indító- és fogadóaknáit kellett kiásni, ezek a munkagödrök tarkítják még átmenetileg a Tabánt.
Az előzőeknél szembetűnőbb volt a munkavégzés az elmúlt hetekben a budai alsó rakpart déli részén, a Petőfi híd és az Erzsébet híd között, hiszen itt nyílt árkos megoldással építik a csatornát. A két híd között kb. 1200 méter hosszúságban 451 db csövet már lefektetett a kivitelező. A munka év végéig tart ezen a szakaszon, de az útburkolat helyreállításának előkészítő munkái már elkezdődtek a Petőfi hídnál.
Látványosak a rakpartszélesítés előkészítő munkái is a Margit híd környezetében. Folyamatos tűzszerészeti szakfelügyelet mellett 400 méter hosszúságban már leverték a folyó medrébe azokat az acél szerkezeti elemeket (szádfalakat), amelyek a rakpart új támfalának elkészítéséhez szükségesek.
Néhány adat a rakpartszélesítés előkészítő munkáiról:
- 35 fizikai dolgozó (gépkezelők, búvárok) és 5 műszaki szakember dolgozik a Margit híd és a Zsigmond tér közötti rakpartszakaszon,
- a folyón egy uszályból dolgozó rakodógép, 3 úszókotró, 4 uszály, a hozzájuk kapcsolódó bárkák, egy pontonhíd-elemre helyezett daru, az ezt mozgató kisméretű hajó és mentőhajók dolgoznak,
- a szárazföldön lánctalpas és forgó kotrógépek, egy homokrakodó gép és egy ún. vibróhenger dolgozik,
- a rakpart új támfalának megépítéséhez a folyómederbe 6-10 méter magas, 8-10 mm vastag acéllemezeket vertek le függőlegesen. Ezek az ún. szádlemezek 425 méter hosszon épülnek meg két sorban. A két sor közötti területet kibetonozzák, így készül el a rakpart új támfal alapja, körülbelül 6 méterrel beljebb a jelenleginél.
- a Margit híd közelében augusztus eleje óta kilenc alkalommal kerültek elő különféle II. világháborús, részben működőképes harci eszközök, többek között repeszromboló gránátok, kézigránátok, gránátvető csövek, német és orosz repeszgránátok, egy 100 kg-os orosz romboló bomba, egy 50 kg-os magyar légibomba, valamint egy 200 kg-os bomba. Eltávolításuk lassítja a munkavégzést.
- a kivitelezés során nemcsak régi lőszereket, de II. világháborús hídroncsokat (vaslemezeket, villamossín darabokat) is talált a kivitelező a folyómederben, a Margit híd alatt. Ezeket búvár segítségével távolítják el a Dunából, az érdekesebb „leletek” a Közlekedési Múzeumba kerülnek.
A Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep és kapcsolódó létesítményei beruházás összköltsége mintegy 428,7 millió euró, amelynek 65%-át a Kohéziós Alapból az Európai Unió finanszírozza, 20%-át a magyar állam, 15%-át pedig a főváros állja.
|
