2008 harmadik negyedévében folytatódott a pozitív tendencia, és további 11 ponttal, -13 pontra nőtt a K&H kkv bizalmi index értéke. Az előző mért időszakhoz képest megfigyelhető, hogy egyre kevesebben adnának a munkavállalóknak béren kívüli juttatásokat, illetve hogy a legtöbb kkv informatikai fejlesztésekbe ruházna be, ha tehetné. Mindeközben tovább növekedett azon vállalkozások aránya, melyek reálisnak tartják, hogy EU-s támogatásokhoz jussanak hozzá.
|
Mivel a 3. negyedévi K&H kkv bizalmi index felmérése 2008. szeptember 1-11. között készült, az elemzés során kapott eredményekben még nem jelentkeznek a pénzpiaci válság hatásai.
2008 harmadik negyedévében ismét jelentős mértékben javult a K&H kkv bizalmi indexe, aminek következtében -13 pontos értéken zárt. Kimagasló mértékben nőtt az EU forrásokba vetett bizalom. Míg az elmúlt negyedévben elsősorban a szolgáltatói szektor várakozásai javultak, most a másik három szektor várakozásai is közelebb kerültek a pozitív tartományhoz. A közterhekkel, gazdaságpolitikával és a hitelkamatokkal kapcsolatban az előző időszakokhoz hasonlóan továbbra is erősen negatívak a várakozások.
Jellemző, hogy a nagyobb cégek pozitívabb elvárásokkal tekintenek a jövőbe: a 100 millió forintnál nagyobb éves árbevételű cégek esetében történt tíz pontnál nagyobb mértékű javulás, míg az annál kisebb vállalkozások esetében alig változott az index.
A részindexek tekintetében megfigyelhető, hogy a vállalkozások mintegy 73 százaléka tervez valamilyen beruházást. A legkisebb beruházási hajlandóság a kereskedelemben (69 százalék) és a mikro-vállalkozásoknál (73 százalék) figyelhető meg. A legnagyobb arányban továbbra is informatikai fejlesztésekre készülnek a hazai kkv-k (44 százalék), ezt követi a gépekbe (34 százalék) és a gépjárművekbe (26 százalék) történő beruházás.
Ami a bevezetni kívánt új termékeket illeti, a kkv-k 62 százaléka új belföldi piacra szánja azokat, ami jóval alacsonyabb eredmény az előző negyedévihez képest. Az utóbbi időszakban csökkent a külföldi piacok potenciáljának megítélése, annak ellenére, hogy értéke a mezőgazdaság szektorban kiemelkedően magas, 100 százalékos.
A finanszírozási források közül jelentős növekedést mutat a belföldi banki hitelek népszerűsége, hiszen a kkv-k fele úgy nyilatkozott, hogy venne fel belföldi hitelt. Számukra jó hír, hogy az Új Magyarország Mikrohitelek immár 10 millió forint összeghatárig, akár 10 évre rendkívül kedvező feltételekkel igényelhetők a K&H fiókjaiban. Ezen kívül egyre többen, a megkérdezettek 21 százaléka számít vissza nem térítendő támogatások elnyerésére is. A mezőgazdasági szektor vállalatai rendkívül nagy arányban számítanak pályázati lehetőségekre. A jövőbeni finanszírozáshoz a külföldi banki hitelek igénybevétele az előző negyedévhez képest majdnem a duplájára emelkedett.
Tovább növekedett azoknak az aránya, akik reálisnak tartják, hogy EU-s támogatásokhoz jussanak hozzá (57 százalék a vizsgált időszakban). Az agrárvállalatok bíznak a leginkább az uniós források elnyerésében, 88 százalékuk tartja reálisnak a pályázati sikert. Ezen a téren a kereskedelmi cégek pesszimistábbak az átlagnál, aminek oka vélhetően az önerő hiányában és a gyakorlatlanságban keresendő. Az európai uniós pályázatokkal kapcsolatos erős szkepticizmus ellenére a benyújtott pályázatok átlagos száma ismét emelkedett a kkv-k körében (a legmagasabb arányban továbbra is a mezőgazdasági szektor vállalatai nyújtanak be uniós pályázatokat).
A K&H Bank és a GfK Hungária Piackutató Intézet 2004. óta méri fel negyedévente a kis- és középvállalatok (700 millió forint nettó éves árbevételt meg nem haladó társas vállalkozások) gazdasági eseményekkel kapcsolatos várakozásait. A kutatás eredményét a K&H kkv bizalmi index foglalja össze, amelynek értékét -100 és +100 között állapítják meg az eredményektől függően.
Az országosan 700 vállalkozás megkérdezésén alapuló legfrissebb felmérés 2008. szeptember 1-11. között készült. A kutatás során a Bank és a kutatóintézet a kisvállalkozások vevői és szállítói kapcsolatait, a vállalati gazdálkodást, a közterhekkel kapcsolatos várakozásokat, a kormányzati gazdaságpolitika megítélését, a versenytársakat, az európai uniós terheket és lehetőségeket, a monetáris gazdaságpolitika alakulását, a munkaerőpiaccal kapcsolatos meghatározó elemeket és a bankok finanszírozási szerepvállalását vizsgálta.
|