Élesen ellentétes vélemények csapnak össze azzal kapcsolatban, etikus-e, alkotmányos-e, szükséges-e a pozitív adóslista. A nemrég elfogadott törvényjavaslat szerint Magyarországon az adóslista önkéntes lesz – szemben például az USA gyakorlatával, ahol minden adós automatikusan felkerül a hasonló listára. A recesszió miatt várhatóan megdrágulnak a hitelek, viszont a pozitív adóslistán szereplőknek nem kell felelősséget vállalniuk a felelőtlen adósok hibáiért.

Magyarországon 2002 óta zajlik a vita arról, etikus-e, alkotmányos-e, szükséges-e létrehozni a magánszemélyek körében is a teljes körű adósnyilvántartást.

Miután a kormány múlt héten jóváhagyta a vonatkozó törvényjavaslatot, várhatóan 2009. május 1-jétől nem csak a megbélyegzettek adatai lehetnek elérhetőek a bankok számára, hanem a megbízhatóan fizető adósok listája is. A lakossági hitelinformációs rendszerben a tervek szerint lehívhatóak lesznek a bankokkal, pénzintézetekkel kötött szerződések legfontosabb adatai – akkor, ha az adós hozzájárul ahhoz, hogy az adat publikus legyen. Ekkor ellenőrizhetik, mekkora hitelt vett fel az illető, milyen futamidőre és mekkora törlesztőrészlettel.

Az Egyesült Államokban régóta létezik a minden bankra és pénzintézetre kiterjedő credit history intézménye. Az USA-ban automatikusan felkerül a listára mindenki, aki hitelt vesz fel. Leegyszerűsítve úgy működik a rendszer, hogy az első hiteleket viszonylag bonyolultan és hosszasabb procedúra után kapja az ügyfél, ám ha az évek alatt bebizonyosodik, hogy megbízható adós, egyrészt emelkedik a hitellimit, másrészt egyre egyszerűbben kap az illető újabb hiteleket. Itthon a pozitív adóslista lehet az első lépés ezen az úton. Leginkább a kötelező biztosítás bónuszrendszeréhez hasonlíttható a rendszer: lépked előre az ügyfél a bónusz-fokozaton. Ha pedig az illető biztosítót vált, le lehet kérdezni, milyen bónuszpontokkal rendelkezik. Kérdés, hogy lista mennyire átfogó és komplex, mennyire terjed ki minden hitelintézetre.

A jelenlegi ingatag gazdasági viszonyok között ennek egyre nagyobb lesz a jelentősége, mert a pénzintézetek a szigorodó feltételek megnövekedett költségeit az ügyfelekre fogják hárítani. Az elkövetkezendő egy – másfél évben megdrágulnak majd a hitelek. Az, akinek több hitele van, de megbízhatóan törleszt, miért is vállalná át a trehány adós terheit? Teljesen jogos, hogy differenciáltan fizessek a különböző ügyfelek.

Azt is tisztáznunk kell, mi alapján kerülhet fel valaki a pozitív adóslistára. Ennek több kritériuma van. Nem biztos, hogy kizárólag az a jó adós, aki mindig mindent pontosan törleszt. Lehet jó adós az is, aki néha késik, de soha nem került még behajtás alá például. A kérdés az, a hitel folyamata alatt mennyire válik az illető veszélyeztetetté, mekkora tőkekövetelménnyel és céltartalékkal kell esetében számolni.

Mostantól nem csak a negatív, de a pozitív adóslistát is lehet elemezni. Ebben nem csak értékesítési és termékfejlesztési szempontból van potenciál. Nem csak a termékfejlesztésre, a kedvezményekre vagy a keresztértékesítési elemzésekre gondolhatunk itt: a módszerrel költségmegtakarítást és az ügyfélkezelési rendszer tökéletesítését is el lehet érni. Márpedig ez valós versenyelőnyt jelent, azon túl pedig az ügyleti kockázatok pontosabb meghatározását is, amellyel a banki működés biztonsága, átláthatósága tovább javulhat. Ez pedig segíthet, hogy egy cég ne kövesse el még egyszer ugyanazt a hibát.