A HP szakemberei szerint - az IDC legújabban közzétett adatai alapján - 2008. első félévében Európában mintegy 1 150 000TB tárolására alkalmas adattárolót adtak el, ami mintegy 58%-kal több az előző év első hat hónapjának eredményénél.

Ez az érték Magyarországon a vonatkozó időszakban elérte 8400 TB-ot, ami az otthoni számítógépek merevlemezeinek kapacitása nélkül csak az ipari tárolókapacitásokat foglalja magában és így 37%-os növekedésnek felel meg. Egy ekkora kapacitású merevlemezre mintegy 1,2 millió Windows Vista, vagy 6,5 millió Windows XP operációs rendszer lenne telepíthető.

A HP szakemberei jelentős növekedéssel számolnak az elkövetkező három évben is. „A következő három évben az értékesített tárolókapacitások számának megnégyszereződését várjuk, vagyis 2011-re mintegy 25.000 TB feletti eladott kapacitással számolunk.” – mondja Nagy Barnabás, a HP adattárolással foglalkozó szakembere.

A növekvő tárolókapacitás értékesítése mögött az adatok robbanásszerű növekedése áll. 2007-ben már a Föld minden egyes lakosára átlag mintegy 45 GB-nyi adat jutott és ez a szélessávú internet, a digitális kép- és hanghordozó eszközök terjedésével rohamosan növekszik. Ugyancsak hozzájárul az adatok multiplikálódásához a munkahelyeken kialakított számítógépes hálózatok és munkaállomások számának bővülése. A növekvő értékesített tárolókapacitás azonban magasabb villamos energia igénnyel párosul.

A HP szakemberei szerint korántsem mindegy, hogy az átlagos irodai célokhoz milyen számítógépes infrastruktúra áll rendelkezésre, hiszen a leggyakrabban használt szövegszerkesztő, táblázatkezelő, böngésző és levelező programokhoz energiapazarló megoldás nagyteljesítményű tápegységet illetve erős processzort, nagy memóriát tartalmazó számítógépet társítani.

Lényegesen hatékonyabb a szerver-vékonykliens architektúra, ahol a felhasználó előtt csak a legszükségesebb terminál található, ám itt is lehet javítani az energiafelhasználást, hiszen a magyar szerverek átlagos kihasználtsága még mindig 10 és 45% között mozog.

A HP szakemberei szerint az alacsony és hatékony energiafelhasználáshoz vezető út első lépcsőfoka a pengeszerverek alkalmazása, amelyek előnye a kevesebb tápegység következtében kisebb energiaigény, ráadásul kisebb a helyigényük és könnyebb ellátni a rendszerfelügyeletet is. A rendszer-architektúra teljesítmény kihasználtságát tovább javítja, ha a telepített pengeszerver virtuális szerverek üzemeltetésére is képes.

A virtuálizáció segítségével a szerverek majdhogynem teljes kapacitással üzemelhetnek, és az erőforrások kiosztása is a különböző virtuális kiszolgálók kapacitásigényének függvénye lehet, lehetővé téve a gazdaságos működést, ami a jóval kevesebb elektromos energia felhasználásában mutatkozik meg.

A számítástechnikai eszközök hatékony kihasználásában nagy szerepet játszik, hogy egyazon adatot – például egy cégen belül több száz címzettnek elküldött körlevelet – lehetőség szerint csak egyszer mentsünk el, vagyis kerüljük el a duplikációkat. A modern archiváló rendszerek a tárolni kívánt adatokat a mentés során (2-12 KB) darabokra vágják szét, és hash-elik, melyeket egy index tárol. Így valóban csak azok az adatok kerülnek mentésre, amelyek hash-e még nem szerepel az indextáblázatban, tehát valóban újak.

A de-duplikációval meglepően sok adat felesleges tárolása megelőzhető, és nagyon látványosan csökkenthető a szükséges tárolókapacitás, amely például a kisebb hűtés miatt kevesebb áramot igényel.