A CIB Bank Zrt. és a BIOKOM Kft. a napokban írta alá azt a szerződést, amelynek eredményeként hazánk egyik legmodernebb, a legszigorúbb hazai és nemzetközi környezetvédelmi előírásoknak is megfelelő projektje indul a régióban, Mecsek–Dráva Hulladékgazdálkodási Program néven.

A kezdeményezés 70 %-os európai uniós és hazai támogatásból, valamint a CIB Bank önerő finanszírozásával jöhet létre. Pécs MJV Önkormányzata előzetesen jóváhagyását adta a hitelszerződés megkötésére, de még további tulajdonosi megerősítésre van szükség.

A beruházás jelentőségét mutatja, hogy a fejlesztés 313 önkormányzatot érint.

A megállapodás értelmében a beruházó az érintett önkormányzatok által létrehozott Mecsek–Dráva Önkormányzati Társulás lesz, a program üzemeltetője pedig a BIOKOM Kft.

A Mecsek–Dráva Hulladékgazdálkodási Program elsődleges célja a gazdasági és környezetvédelmi szempontoknak magas szinten megfelelő hulladékgazdálkodás megvalósítása. A teljes program megvalósítása mintegy 18,4 milliárd forintba kerül, amelynek csaknem egyharmadára nyújt finanszírozást a CIB Bank.

A programban alkalmazásra kerülő technológia kialakítása során sikerült a legkorszerűbb eljárások hazai és helyi gazdaságossági viszonyokhoz való adaptálását elvégezni, ami garantálja mind a környezeti, mind a gazdasági fenntarthatóságot. A megvalósítani kívánt projekt a dél-dunántúli régió több mint 426 ezer lakosát érinti majd, amelynek keretében többek között mechanikai-biológiai kezelő létesítmények, átrakó állomások, hulladéklerakó és hulladékudvarok létesülnek.

Lukács Péter, a CIB Bank Dél-nyugat Magyarországi régiójának vezetője a megállapodás aláírásának alkalmából elmondta: „Nagy örömmel fogadtuk, hogy a társfinanszírozásra kiírt pályázaton a CIB Bank ajánlata nyert. Számunkra különösen fontos, hogy ebben a régióban minden olyan kezdeményezés mellé odaálljunk, amely nemcsak gazdasági, hanem jelentős társadalmi és környezeti értéket is teremt. A Mecsek–Dráva Hulladékgazdálkodási Program célja illeszkedik a CIB Bank társadalmi felelősségvállalási gyakorlatához. Hiszünk abban, hogy a most induló program nemcsak a megye és a régió, de Magyarország egészének sikertörténete lesz.”

Dr. Kiss Tibor, a BIOKOM Kft. ügyvezető igazgatója hozzátette: „A Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Program elsősorban környezetvédelmi célokból megvalósított beruházás, amelyet az Európai Unióba való csatlakozáskor felvállalt kötelezettségek teljesítése miatt kell megvalósítani. Ez csak az érem egyik oldala, mert ezeket a fejlesztéseket úgy kell megtervezni, valamint végrehajtani, hogy azok gazdaságosan, és nem csak környezeti, hanem gazdasági értelemben is fenntarthatóan működjenek. Ebből a két feltételből már az egyiket sem könnyű teljesíteni, mert számos új, Magyarországon még nem használt technológiát és eljárást kell meghonosítani, de különösen a gazdasági kritérium az, amely nehezen teljesíthető, mivel a magyar önkormányzatok és a lakosság teherviselő képessége erősen korlátozott.

A Mecsek–Dráva Projektnél már a tervezés során erőteljesen érvényesültek ezen szempontok is, valamint a későbbi üzemeltetés költségei is ugyanolyan súllyal estek latba, mint az egyébként nagyon szigorú környezetvédelmi előírások megoldása, betarthatósága. Természetesen, hogy ez mennyire jól sikerült, azt az elkészült beruházások utáni időszak fogja majd teljességgel megmutatni. De azon előzetesen vizsgálatok, amelyeket az Európai Unió szakmai cégei elvégeztek műszaki és gazdasági szempontból, valamint az, hogy Magyarország egyik legjelentősebb bankja – amely szintén alaposan áttekintette a projektet pénzügyi szempontból –, úgy ítélte meg, hogy részéről ilyen hosszú távon finanszírozható a program, ez mindenképpen bíztató, és azt mutatja, hogy a projekt jól megtervezett és eredményesen működtethető. Összetettsége miatt – uniós és hazai részvétel, valamint az önkormányzati társulás által többszereplős – ez a projekt nagyon sok, eddig nem megszokott, és nem bejáratott módszert alkalmaz.

Így kiemelkedő jelentőséggel bírt, hogy a finanszírozó bank mind az ajánlattétel, mind pedig a szerződéskötési szakaszban képes legyen elszakadni attól a rutintól, amelyet a szokásos vállalati, egyszereplős projektfinanszírozásnál megszokott. Utólag elmondható, hogy ez valóban egy rendkívül bonyolult folyamat volt, amelynek során több kritikus pont adódott. Ezek megoldásánál a kölcsönös üzleti bizalmon és a szükséges garanciák megtalálásán túl valószínűleg nagy szerepet játszott a szerződő felek társadalmi és környezeti felelősségvállalásában mutatott hasonló felfogás.”