A GfK Hungária és a Corvinus Egyetem közös Komplex Fogyasztói Bizalom Indexe az idei harmadik negyedévben közel változatlan maradt az előző időszakhoz képest. A fogyasztói várakozások romlottak, ám a vásárlási hajlandóság indexe – a például az évezred elején Németországban látott válságtól eltérően – mintegy 15 ponttal javult a július-szeptemberi időszakban.

A GfK Hungária és a Corvinus Egyetem által közösen mért Komplex Fogyasztói Bizalom Index (FBI) 2008 július és szeptember közötti időszakban stabil maradt az előző, március-júniusi időszakhoz képest és jelenleg 150,3 pontot ér el.

A megkérdezettek aktuális pénzügyi helyzetének és aktuális vásárlási kondíciók megítélését együttesen mutató Vásárlási Hajlandóság Indexe (VHI) jelentősen, 14,7 ponttal javult és 144,6 pontos értéke megközelítette a két évvel ezelőtt mért értéket. A nyári hónapok tehát az egyéni lehetőségek értékelésében pozitív változást hoztak, ám a Fogyasztói Várakozások Indexe (FVI) a március-júniusi időszakhoz képest 7,1 pontos csökkenést mutatott.

„Németországban az évezred elején másfajta, ám a fogyasztásra is hatással bíró válság alakult ki. A vásárlási hajlandóság ugyan már a kilencvenes években is tartósan alacsony szinten mozgott, mégis a 2000-res évek elején bekövetkezett zuhanás, azaz a vásárlások lakossági oldalon történő jelentős visszafogása egyértelműen jelezte a válságot” – mondta el Kozák Ákos, a GfK Hungária igazgatója. „Nálunk ilyen elővigyázatosság, óvatosság a fogyasztás terén még a romló várakozások ellenére sem volt tapasztalható az előző időszakban. Németországban a korábbi, tartósan alacsony szint következtében az emberek óvatosabban, és lassabban reagáltak a pozitív fejleményekre, így a vásárlási hajlandóság indexe is csupán hosszú távon volt képes növekedni” – fejtette ki a szakember.

Az index összetevői közül legnagyobb mértékben – 12 százalékponttal – a tartós fogyasztási cikkek iránti vásárlási hajlandóság növekedett az előző negyedévben. A megkérdezettek 58 százaléka gondolta úgy, hogy elérkezett az idő, amikor érdemes háztartási eszközt vásárolni.

A háztartások aktuális pénzügyi helyzetének megítélése 9 ponttal, a várt pénzügyi-anyagi helyzet megítélése pedig 5 ponttal emelkedett az előző negyedévhez képest. Az ország gazdasági helyzetét azonban az előző negyedévben tapasztaltaknál is rosszabbnak ítélték a megkérdezettek úgy a következő 12 hónapra, mint az elkövetkező öt éves periódusra vonatkozóan.

Az inflációs várakozások ebben az időszakban sem mutattak kedvező képet: tízből kilencen továbbra is növekvő árakra számítottak. A megkérdezettek átlagosan 8,4 százalékos inflációval számoltak.

A család reáljövedelmére vonatkozó várakozások nem különböztek számottevően a március-június időszakban tapasztalt értékektől. A válaszadók 59 százaléka gondolta úgy, hogy jövedelme az inflációnál kisebb mértékben emelkedik majd, minden tizedik megkérdezett pedig az inflációnál nagyobb mértékű jövedelemnövekedésre számított.

A munkanélküliségre vonatkozó várakozások sem változtak jelentősen az előző negyedévhez képest, továbbra is a megkérdezettek mintegy fele számított a munkanélküliség növekedésére.

Az előző negyedévhez képest a nyári hónapokban szinte változatlan volt a megkérdezettek véleménye a hitelfelvételről: minden második válaszadó vallotta, hogy sohasem venne fel hitelt, 36 százalékuk pedig az időpontot nem tartotta megfelelőnek. A megkérdezettek közel kétharmada számított növekvő hitelkamatokra a következő 12 hónapban.

Az előző negyedévhez képest kismértékben emelkedett azok aránya, akik szerint alkalmas az idő a megtakarításaik felhasználására. Minden ötödik megkérdezettnek továbbra sincs megtakarítása.

Az előző negyedévhez képest csökkent azok aránya, akik szerint nem érdemes autót vásárolni a következő 12 hónapban. Ekkor azonban már mindössze 11 százalék hivatkozott a költséges fenntartásra, szemben a júniusban mért 22 százalékkal.

A felmérést a GfK Hungária Piackutató Intézet készítette.