A legnagyobb baj azonban nem maga a betegség, hanem az, hogy az ebben szenvedők számára ez komoly tabutéma, nemhogy közvetlen környezetüket, még háziorvosukat is nehezen keresik fel. A tabuk oldására, a betegség felvállalására szervezik meg a Fontana Napot, október 11-én a Városligetben, a Széchenyi Fürdő szomszédságában található Sörsátorban.
A rendezvény elsődleges célja, hogy a betegségben szenvedők vállalják fel problémájukat, lépjenek ki az elzárkózásból, forduljanak szakemberhez, hogy segítségével újból teljes életet élhessenek. Ennek okán, betegegyesületek, civilszervezetek megbízásából kerül megrendezésre a Fontana Nap, 2008. október 11-én, szombaton, 10.00 órától, 14.00 óráig.
A szervezők szerint a Fontana Nap tavalyi sikere bebizonyította, ha tudatosan beszélnek a betegségről, ha megmutatják azt, hogy annak felvállalása az első és legfontosabb lépés, akkor sikerülhet a cél, a teljes élet újbóli élése, az önbecsülés helyreállítása. Ez azért is szükséges, mert sajnos az inkontinencia, a hólyagtúlműködés komolyabb tabunak számít a nők körében, mint a merevedési zavarok a férfiaknál.
A szervezők a rendezvény mottójául a „Szabadulj meg a tabuktól!” címet választották. A Fontana Nap háziasszonya Endrei Judit.
A program során a résztvevők egy közös átmozgató tornán vesznek részt, itt már kiemelt figyelmet fordítanak azokra a mozdulatokra, melyek elsajátítása segítheti a betegségben szenvedőket, majd ezt követi a Fontana Futás, melyet Monspart Sarolta vezet. A közös futás előtt és után szakemberek várják az érdeklődőket, többek között Rusz Edit szexuálpszichológus, valamint az Inkontinencia Betegegyesület szakemberei. A tabukról, azok ledöntéséről Réz András esztéta beszél az érdeklődőknek. A Fontana Napot Mary Zsuzsi fellépése zárja.
Mi a vizeletinkontinencia?
A vizeletinkontinencia olyan önkéntelen vizeletvesztés, amely alkalmatlan időben, illetve helyen történik. Az inkontinencia, a vizelettartási zavar nem betegség, hanem valamilyen egyéb, a háttérben meghúzódó rendellenesség következménye, tünete. Betegséggé akkor válik, ha már a beteg életvitelét, szociális közérzetét komolyan zavarja. Számtalan betegség velejárójaként léphet fel, így a kérdéskör az orvostudomány számos területét érinti. Ide tartozik többek között a nőgyógyászat, az urológia, a rehabilitáció, az ideg-elmegyógyászat és a gerontológia.
Az inkontinencia hozzávetőlegesen 500–600 000 embert érintő probléma Magyarországon. Ezt támasztja alá a Szonda Ipsos által végzett kutatás is, melyet 2001-ben végeztek el. Az inkontinencia minden életkorban, mindkét nemnél, és társadalmi csoportnál és bármely civilizációnál felléphet, de jelentős számban fordul elő szülés után, illetve idős korú hölgyek körében. A vizeletinkontinenciában szenvedők 25%-a fordult ezzel a panaszával háziorvosához, az intézetben élők körében ez 50%. A háziorvosok az esetek zömében szakrendelésre irányították a pácienseket, az esetek 22%-ában kezelést állítottak be és csak kisebb hányaduk nem foglalkozott érdemben a problémával (12%).
A vizeletinkontinencia gyakorisága a társadalom elöregedésével csak nőni fog. A probléma kezelése komoly kihívás nemcsak az egészségügynek, de az egész társadalomnak is, beleértve komoly gazdasági kihatásait.
A kérdőív adatai alátámasztották, hogy a nőknél jelentkező vizeletinkontinencia kialakulását számos hajlamosító tényező segíti elő:
- az életkor előrehaladásával nő az inkontinensek száma és súlyosbodnak a tünetek;
- a menopauzában, a ciklusos hormontermelés megszűnésével ugrásszerűen megnő a vizeletinkontinencia gyakorisága;
- az elhízás elősegíti a tünetek létrejöttét,
- a hüvelyi szülésnek döntő szerepe van a vizeletinkontinencia kialakulásának elősegítésében.
|