Visszaérkezett az ezredik tonna aprópénz a Magyar Nemzeti Bankba. A vártnál több egy- és kétforintos áramlott vissza, ami nagyrészt a jótékony szervezetek által szervezett gyűjtéseknek köszönhető. Az MNB a visszaérkezett érméket fémhulladékként értékesíti, ami az államadósságot, végső soron az adófizetők terheit csökkenti.

A Magyar Nemzeti Bank tavaly szeptember 21-én jelentette be, hogy 2008. március 1-jei hatállyal bevonja a készpénzforgalomból a két legkisebb címletű érmét, az egy- és kétforintost. A jegybank azért döntött így, mert ezeket az aprópénzeket az emberek egyre kevésbé használták, a gyártott érmék nagy része elkallódott, elveszett, aktívan nem vett részt a készpénzforgalomban. Ezen túlmenően a fémek világpiaci ára az utóbbi években magas szintre emelkedett, ezért az érmék gyártatása jelentős többlet ráfordítást jelentett a közpénzből gazdálkodó Magyar Nemzeti Bank, s így az egész ország számára.

A bevonás bejelentése óta 171 millió darab, 360 tonna egyforintos és 203 millió darab, 640 tonna kétforintos érkezett vissza az érméket kibocsátó jegybankba. Az összesen visszaáramlott 1000 tonna egy- és kétforintos aránya az összes kibocsátott érméhez viszonyítva 20% ill. 29%. Ez a nemzetközi tapasztalatoknál jóval magasabb arányt jelent. Az érmék visszaáramlását segítette, hogy több karitatív szervezet gyűjtést indított: csak az MNB-ben háromszáz szervezet váltott be aprópénzt közel 50 millió forint értékben.

Aki később talál egy- és kétforintost, annak sem vesz el a pénze: a Magyar Nemzeti Bank még 2013. március 1-ig névértéken beváltja ezeket az aprópénzeket, továbbá a Posta is úgy döntött, hogy közreműködik az érmék beváltásában. A korábban bevont bankjegyek közül az MNB-ben még 2009. december 31-ig névértéken beváltható a régi forintsorozatból a lila (Ady) 500 forintos, a zöld (Bartók) 1000 forintos és a barna (Széchenyi) 5000 forintos. Ezeken kívül még 2027. augusztus 31-ig beváltható a jelenlegi forintsorozatból a fémcsík nélküli 1000 forintos is.