Az euróövezet gazdasági növekedésében jelentkező egy százalékpontos csökkenés fél százalékpontos visszaesést okozhat Kelet-Közép-Európában – állapítja meg a nemzetközi Erste Csoport legújabb elemzése. A hatás azonban országonként eltérő lehet: az erős belföldi keresletnek köszönhetően Lengyelország és Románia például csak korlátozottan érezné a visszaesés hatását, a Magyarországhoz és Csehországhoz hasonló nyitott gazdaságok viszont komolyabban megsínylenék a növekedés lassulását.

Mindezek alapján az Erste elemzői a régióban a tőkeerős társaságok részvényeit részesítik előnyben az alacsony kapitalizációjú papírokkal szemben, a felzárkózó piacokat a feltörekvő piacokkal szemben, és a defenzív részvényeket a ciklikus papírokkal szemben.

A világpiacokon eluralkodó viharok tisztán a befektetők hangulatától irányított piacokat eredményeztek az utóbbi hetekben. Minthogy a növekedés (kiváltképp a hitelből finanszírozott növekedés) szemlátomást a kockázat szinonímájává vált, a feltörekvő piacok – és ennek következtében – a kelet-közép-európai piacok versenyhátrányba kerültek a fejlett piacokkal szemben. Mivel jelenleg a befektetői hangulat a meghatározó tényező, nem várható, hogy a jelenlegi helyzetben a kelet-közép-európai piacok – hasonlóan a többi feltörekvő piachoz – túlszárnyalják a fejlett piacokat.

„Továbbra is kedvezőnek ítéljük Kelet-Közép-Európa helyzetét, amennyiben megszűnik a régiós piacok függősége a nagy nemzetközi – elsősorban az Egyesült Államokból kiinduló – trendektől” – jelentette ki Henning Esskuchen, az Erste Csoport kelet-közép-európai tőkepiacok elemzésével foglalkozó osztályának helyettes vezetője. „Ha választani kell a feltörekvő piacok közül, a kelet-közép-európai régióra tennénk a voksunkat, ugyanis ezek az országok valójában a tisztán felzárkózó piacokénál alacsonyabb kockázati szinttel rendelkező felzárkózó piacok” – tette hozzá.

Az Erste Csoport elemzői szerint az euróövezet gazdasági növekedésében jelentkező egy százalékpontos csökkenés fél százalékpontos visszaesést okoz Kelet-Közép-Európában. Azonban a régió egyes országai között jelentős eltérés tapasztalható. Az izmos belföldi keresletnek köszönhetően Lengyelország és Románia például csak korlátozottan érezné ennek hatását. Az eurózóna stagnáló gazdasági növekedése esetén Lengyelország GDP-bővülése 4-4,5 százalékra csökkenne, Romániáé pedig az 5-6 százalékos sávba csúszna vissza.

A Magyarországhoz és Csehországhoz hasonló nyitott gazdaságok nyilvánvalóan komolyabban megsínylenék, ha ez a helyzet állna elő. Az Erste Csoport elemzői ennek ellenére úgy vélik: Európa fejlettebb részén a növekedést jórészt a befektetői hangulat okozza, ezért azt feltételezik, hogy a csökkenő nyersanyagárak és az ennek nyomán szelídülő inflációs nyomás (amit talán még kamatcsökkentés is kísérhet) már 2009 második negyedévében magasabb vásárlóerőt és erőteljesebb költési hajlandóságot eredményez.

Az országallokációtól függetlenül az Erste Csoport elemzői csapata azt ajánlja: a tőkeerős társaságok részvényeit érdemes most előnyben részesíteni az alacsony kapitalizációjú papírokkal szemben, valamint a felzárkózó piacokat a feltörekvő piacokkal szemben, illetve a defenzív részvényeket a ciklikus papírokkal szemben.

A válságnak a reálgazdaságra tett esetleges negatív hatásától való félelem legfőbb motorját a szűkülő finanszírozási lehetőségek, és a pénzügyi zavaroknak a vállalati eredményekre tett hatása jelenti.
Az eladósodottság és az önfinanszírozási képesség szintjének áttekintéséhez az Erste Csoport elemzői az alábbi táblázatban foglalták össze az egyes szektorok nettó adósságát az EBITDA-értékekhez viszonyítva.

„Az EuroStoxx szektorindexek alapján a kelet-közép-európai szektorok esetében mindent összevetve kismértékű eltérést látunk csak a nyugati szektortársakhoz képest. Egyes esetekben azonban a KKE-régió mutatói jelentősen alacsonyabbak (gyógyszeripar, kiskereskedelem, technológiai szektor, telekommunikáció, közművek). Az eladósodottsági szint ugyancsak azt jelzi, hogy az (amúgy is ciklikus jellegű) építőipar, az alapanyagok, valamint az utazás és turizmus nem túl jó választás” – jelentette ki Henning Esskuchen.

„Nem győzzük elégszer hangsúlyozni a kelet-közép-európai pénzintézetekkel kapcsolatban, hogy nagyon korlátozott vagy semmiféle kitettséggel nem rendelkeznek a világpiacokat mérgező eszközökre vonatkozóan, és mindössze egyes osztrák társaságoknak kellett veszteségleírásokat elszenvedniük, de ők is csak korlátozott mértékben. A fundamentumok továbbra is szilárdak, amit a negyedéves adatok is igazolnak, a stabil marzsokat pedig a volumen-hatás támogathatja, illetve válthatja fel, amint elkezdődik a kamatcsökkenés. A régió vállalati szférája tovább fejlődik, kiváltképp a lakossági bankok lehetnek jó pozícióban a finanszírozási hátteret illetően, elsősorban főleg a befektetéseknek a konzervatívabb megtakarítási formákba jelenleg zajló menekülése nyomán” – jelentette ki Esskuchen.