A 2008-as év eddig kevés örömet hozott a részvényekbe befektetők számára. A kelet-európai tőzsdék is erőteljes, 25% és csaknem 50% közötti árfolyamveszteségeket voltak kénytelenek elkönyvelni. Az erős inflációs dinamika, valamint a jelentős amerikai és európai konjunkturális visszaesés is negatívan hatott az árfolyamokra.

Tovább fokozta az árfolyamok csökkenését, hogy számos amerikai és európai bank likviditási nehézségekkel küzdött, a befektetők kivették pénzüket a részvényalapokból, és a globális kockázat-megítélés nagymértékben romlott.

Oroszország is erőteljes árfolyamcsökkenéssel küzd
A sorozatos rossz hírek hatására még a májusig kiváló eredményeket mutató orosz részvénypiac is kénytelen volt búcsút mondani nyereségeinek, és jelenleg meglehetős mínuszban áll – az év eleji eredményekhez képest mintegy 50%-ot esett vissza. A brit-orosz BP-TNK olajipari vegyes vállalat tulajdonosainak egyre kiélezettebb konfliktusai miatt a brit vezérigazgató elhagyta Oroszországot, röviddel ezután pedig a Mechel szén- és acélipari konszern került nagyon nehéz helyzetbe, aminek következtében részvényeki több mint 50%-ot zuhantak, és magukkal rántották az egész orosz piacot is.

Szinte ezzel egyidejűleg felgyorsult az orosz gazdaság egyik fontos elemének számító olajár korrekciója. Jelenleg már csaknem 35%-kal van a néhány héttel ezelőtti historikus csúcsárfolyam alatt, és nemrégiben a 100 dolláros határt is áttörte. Az orosz piac erőteljes veszteségeit tovább tetézte a grúz-orosz katonai konfliktus kitörése. Időközben a tőzsdék árfolyamesése miatt megszűnt az orosz bankközi piac likviditása, az egynapos befektetések kamatai pedig néhány százalékpontot emelkedtek. Az elmúlt években számos értékpapír megvásárlását hitelfelvételből finanszírozták, ezek a részvények azonban most a pótbefizetési követelések miatt kerülnek piacra. Ezen eseményeket figyelembe véve mire lehet számítani a kelet-európai részvénypiacokon?

A gazdasági növekedés lanyhulása várható
„Az elkövetkezendő hónapokban a legtöbb kelet-európai országban valószínűsíthető a gazdasági növekedés további lanyhulása. A következő évben viszont már újra a gazdaság élénkülésére lehet számítani, ám nem valószínű, hogy a 2007-es év nagyon magas növekedési rátáit újra el lehet érni“ – elemezte a jelenlegi helyzetet Angelika Millendorfer, az osztrák piacvezető Raiffeisen Capital Management feltörekvő piaci részvényekkel foglalkozó csoportjának vezetője. „A tartós pénzügyi válság és a globális konjunktúra vonatkozásában tapasztalható növekvő bizonytalanság miatt ez a forgatókönyv rejt magában némi kockázatot. Hatalmas bizonytalansági tényező a nyersanyagárak, különösen az olaj árának alakulása. Fokozottan igaz ez Oroszország esetében, hiszen a nyersanyagárak további erőteljes csökkenése nagyban befolyásolhatja konjunkturális kilátásait. Azonban még ennek bekövetkezése esetén is úgy gondoljuk, hogy a kelet-európai államok közül az idei és a jövő évben is Oroszországban várható a legnagyobb mértékű növekedés“ – fejtette ki Millendorfer. Oroszországban 2008-ban a GDP mintegy 7%-os reálnövekedésére lehet számítani, míg a közép-kelet-európai államokban ugyanez a mutató átlagban 5,1% körül várható.

A magas kockázati prémiumok ellenére továbbra is Oroszország a favorit
A fent említettek és a jelenleg nagyon alacsony részvényértékelések miatt a befektetők számára továbbra is Oroszország az első számú favorit. „A legutóbbi fejlemények eredményeképp a befektetők oroszországi befektetéseik során sokkal tudatosabbak a politikai kockázatok vonatkozásában és nagyobb kockázati prémiummal számolnak. Időközben azonban a piac túl sok negatívumot árazott be. Elsősorban az olaj- és gázipari értékpapírok, de néhány bank jelenlegi árfolyamszintje is nagyon kedvező értékelésű.“ – mondja Millendorfer.

A Raiffeisen Capital Management az orosz piacot továbbra is nagyon vonzónak tartja, amely hosszú távon is jó kilátásokkal rendelkezik. Főleg a Mechel és más acélipari konszernek körül kialakult fejlemények nyomán azonban az alapkezelők úgy döntöttek, hogy a jövőben inkább azokra a vállalatokra helyezik a hangsúlyt, amelyeknél kisebb az állami beavatkozás vagy esetleg támadás veszélye (ezek között jelentős állami tulajdoni hányaddal rendelkező társaságok is vannak). „A heves amerikai és európai reakciók ellenére úgy tűnik, hogy a grúziai konfliktus hosszú távon nem befolyásolja nagymértékben az orosz gazdaság alakulását. A konfliktus megbízható megoldásáig azonban várhatóan magas marad az orosz részvények volatilitása“ – nyilatkozta Millendorfer.

Jó lengyel kilátások, nagyobb cseh és török kockázat
Kelet-Európában Oroszország mellett jelenleg a lengyel piac helyzete a legérdekesebb. A lengyel vállalatok nyereségnövekedése várhatóan továbbra is meghaladja az évi 10%-ot, az értékelések pedig jelenleg nagyon kedvezőek. Lengyelország megbízható konjunktúrája tompíthatja a növekedés globális lanyhulását. Ezzel szemben a cseh és török részvények nem sorolhatók a vonzó értékpapírok közé.

Törökországban az AKP ellen irányuló betiltási eljárást követően - amely a kormány szempontjából ugyan szerencsés kimenetelűnek nevezhető - a politikai kockázattal továbbra is számolni kell. Tovább nehezíti a helyzetet a magas infláció és a nyersanyagimporttól való erőteljes függőség. Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy Törökország nagy profitra tehetne szert a nyersanyagárak tartós csökkenése esetén.

Németországhoz fűződő erős gazdasági kapcsolatai miatt Csehországot átlagon felüli mértékben érintené az euróövezet esetleges recessziója. Ehhez jön még az a tény is, hogy az erőteljes felértékelést követően a cseh koronát fokozottan érintené a korrekció, tehát a Csehországban befektető külföldieknek a devizaveszteségek lehetőségével is számolni kell.

Csekély a további csökkenés kockázata – gyors fellendülés nem valószínű
„Összességében nézve a kelet-európai részvények további árfolyamcsökkenéseinek kockázata már nagyon kicsi, ugyanakkor arra sincs kilátás, hogy valamilyen körülmény gyors és tartós fellendülést indítana be. Az elszenvedett komoly árfolyamveszteségeket követően bármikor átmeneti enyhülés következhet be. A globális kockázat-megítélés tartós javulására és ezen keresztül a kelet-európai részvénypiacok megbízható erősödésére csak az amerikai és európai pénzügyi rendszer válságának tartós enyhülése és az amerikai konjunktúra beindulásának határozott jelei nyomán nyílhat lehetőség“ – magyarázza Millendorfer. Hosszú távon Kelet-Európa továbbra is jó kilátásokkal bíró, vonzó befektetési környezetnek számít.