A Magyar Nemzeti Bank közzétette legújabb, 2008 júliusában végrehajtott hitelezési felmérésének részletes eredményeit. A jelentés megállapítja: az előző félévben a magyar bankok a korábbiakhoz képest mérsékeltebben enyhítették háztartási hitelezési feltételeiket, míg a vállalati szektorban továbbra is a szigorítás volt a jellemző. 2008 második felében már a háztartási piacon is szigorítás várható.
A háztartási hitelezéssel kapcsolatban a felmérés megállapítja: a bankok hitelezési hajlandósága mind a lakáscélú, mind a fogyasztási hitelpiacon tovább növekedett 2008 első félévében. Az értékesítésben, a hitelek új hitellel való kiváltásában az elmúlt félévben is tovább erősödött az ügynökök szerepe. Az árjellegű feltételek (díjak, forrásköltség feletti felár) tovább enyhültek. Bár a hitelkamatok emelkedtek, de nem olyan mértékben, mint a forrásköltségek növekedése.
Néhány bank a nem árjellegű hitelezési feltételeit igyekezte szigorítani, de összességében a piacon, bár mérsékelten, de enyhítés történt. Bár a bankszektorban tapasztalható erős verseny továbbra is enyhítésre ösztönözne, a bankok szigorítási lépéseket terveznek az év második félévében, főleg a források drágulása és rövidülése, illetve az ügyfelek hitelképességének romlása miatt. A 2008 második negyedévi forinterősödés nem térítette el a háztartásokat a devizahitelektől, ugyanakkor növelte a gyengébb árfolyamon felvett devizahitelek előtörlesztését.
A hazai háztartási hitelezésben előrejelzett szigorításhoz hasonló tendenciák már korábban érzékelhetők voltak a külföldi hitelezési felmérésekben. Az eurozónában, az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, Lengyelországban, illetve Litvániában egyértelműen a háztartási hitelezés szigorításáról számoltak be.
A vállalati hitelpiacon a hitelezési hajlandóság nem növekszik, sőt van olyan intézmény, amely a vállalati hitelezési aktivitás visszafogásáról számolt be. A válaszadó bankok a kis- és mikrovállalati, illetve a középvállalati szektort kockázatosabbnak ítélték, mint a nagyvállalatokat és az üzleti célú ingatlanprojektek közül a jó minőségűeket. A válaszadók a vállalati hitelek iránti kereslet további erősödését érzékelték, elsősorban nem beruházási, hanem készletfinanszírozási, követelésállomány-finanszírozási céllal. A 2008 második negyedévi forinterősödés miatt a forinthitelekben az előző félévhez képest nagyobb keresletnövekedést érzékeltek a válaszadó intézmények.
A bankok – elmondásuk szerint – az előző félévhez hasonlóan szigorították hitelezési feltételeiket (az alkalmazott kamatfelárakban) a kedvezőtlen gazdasági kilátások, az (elsősorban az építőiparban tapasztalható) iparág-specifikus problémák, a csökkenő kockázati tolerancia és a likviditási helyzet romlása miatt. Az üzleti célú ingatlanhitelek kapcsán a hitelezési hajlandóság változatlanságáról számoltak be a hitelezési vezetők, és összességében nem változtattak a hitelezési feltételeken. A válaszadók a hitel-visszafizetési arány kismértékű romlását tapasztalták 2008 első félévében a kis- és mikrovállalati körben, és a bankok többsége szerint ez a trend folytatódni fog a következő félévben is. A vállalati szegmensre vonatkozó hazai eredmények hasonlóak a külföldi jegybankok felméréseibe jelzett szigorítási tendenciákhoz.
Az önkormányzati szektorban 2008 első félévében mérsékeltebb ütemben, de folytatódott a kitettségnövekedés. A bankok az elmúlt félévben tovább szigorítottak hitelezési feltételeiket, és a következő félévre a korábbiakban tapasztaltnál mérsékeltebb önkormányzati hitelkeresletet várnak.
A másodrendű jelzálogpiaci válság által kiváltott turbulencia hatásai – az anyabanki finanszírozás jellegétől függően – a válaszadók jelentős többségét az előző félévben is érintették. A forrásköltségek növekedését a verseny erősségétől függően megkezdték az ügyfelekre hárítani.
|