Augusztus elejétől a Budai alsó rakpart újabb szakaszait kell lezárni a közúti forgalom elől, mert a Budai Duna-parti Főgyűjtőcsatorna építése új ütemeihez érkezik. A főgyűjtőcsatorna építése miatt az Erzsébet híd és a Margit híd között 2008. augusztus 21-étől előreláthatólag 2008. novemberéig nem lehet majd közlekedni. A Margit hídtól a rakpart északi végéig, a Mozaik utcáig előreláthatólag 2008. augusztus első hetétől várhatóan jövő év októberéig tartanak a munkálatok. Eközben a kivitelezés a jelenleg is lezárt szakaszokon tovább folytatódik 2008 év végéig, ezért a következő körülbelül 2 hónapban a Budai alsó rakpart teljes hosszában le lesz zárva.

A csatornafektetés mellett a rakpart szintjének megemelésére, a rakpart szélesítésére, új közlekedési csomópont kialakítására is sor kerül a Margit híd és a Zsigmond tér között, ezért lesz szükség a viszonylag hosszú ideig tartó útlezárásra. Az új közlekedési csomópont a Margit híd budai hídfőjéhez közel, az Üstökös utcánál lesz, itt új le- és felhajtókat alakítanak ki az alsó rakparthoz. A kivitelezés ideje alatt a Budai alsó rakpart mentén folytatódik a gázvezetékek felújítása.

A Margit hídnál augusztus első hetében a folyó felől, hajókról indulnak a rakpartszélesítés munkálatai, ennek ellenére mégis szükséges a rakparton az útlezárás, mivel a rakpartszélesítéshez meg kell bontani a támfalat, és statikai, állékonysági, tehát biztonsági okokból ekkor nem haladhat autós forgalom a budai alsó rakparton. Másrészt a lezárt útszakaszt a folyó felől történő munkálatok szállítási, logisztikai ellátásához használja majd a kivitelező. Ezért a rakpartlezárás első 2-3 hetében valószínűleg nem látszik majd látványos munkavégzés magán a lezárt útszakaszon, de a folyó felőli munkálatok miatt mégis szükséges az útlezárás.

A munkakezdést késleltetheti, ill. a későbbiekben a munkavégzést hátráltathatja a Duna magas vízállása, ekkor a kivitelezés folytatásához meg kell várni a szükséges mértékű apadást.

A főgyűjtőcsatorna építésével párhuzamosan mellékcsatornákat is kell építeni, hiszen a főgyűjtőcsatornát össze kell kapcsolni az érintett budai kerületek (XI., I., II.) meglévő csatornahálózatával, valamint a főgyűjtőépítést megelőzően közműfelújításokat is kell végezni. Ezért a rakparthoz közeli utcákban is várhatóak útlezárások: A Lipthay utcában félpályás lezárásra kerül sor július 23-tól a Bem tér és a Bodrog utca között. Itt több ütemben kell az utca lezárására számítani jövő év elejéig, de a Margit hídi felhajtó 2 forgalmi sávja közül 1 sáv mindig nyitva marad az autósok számára. Július 28-tól október végéig a Krisztina körút Dózsa György tér és Szarvas tér közötti, körülbelül 300 méteres szakaszát is le kell zárni. A forgalmat az Attila út felé terelik, ami ideiglenesen két irányúvá válik. Az elterelt Krisztina körúti forgalom a Szarvas téren tér vissza eredeti nyomvonalára. A villamos zavartalanul közlekedik a körúton.

A Csepel-sziget északi részén épülő Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep biztosítani fogja, hogy a Dunába visszajutó, biológiailag tisztított víz aránya a jelenlegi 50% alatti értékkel szemben 95%-ra emelkedhessen, hiszen a Budapesten egy nap alatt keletkező 600 ezer köbméter szennyvízből napi 350 ezer köbméternyit lesz képes kezelni. Az alkalmazandó technológiai megoldás lehetővé teszi majd, hogy a telep teljes környezete zöldövezet maradhasson, úgy, hogy a lehető legkisebb területet foglalja el a rendelkezésre álló területből. Az üzem zárt rendszerű lesz, berendezései megfelelnek az előírt szigorú zaj- és szagemissziós normák előírásainak. A tervek szerint a 29 hektáros terület 63,5 %-a nemcsak füvesített, de fás-bokros növénycsoportokkal beültetett terület lesz. Így nemcsak környezetvédelmi funkcióját, de külső kialakítását tekintve is nagyszabású zöldberuházásról van tehát szó, amely jelentősen javítja majd a Csepel-sziget északi részének korábbi években megszokott látványát.

A Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep és kapcsolódó létesítményei beruházás Európai Unió által elismert költsége mintegy 428,7 millió euró, amelynek 65%-át az Európai Unió finanszírozza a Kohéziós Alapból, 20%-át a magyar állam, 15%-át pedig a főváros állja.