A mai napon – július 18-án – az utasforgalom számára is megnyílt az ország második legnagyobb alapterületű, nagy értékű freskókkal díszített helyisége, a Keleti pályaudvar indulási csarnoka. A helyiségben található 9 freskó – melyből nyolcat Lotz Károly festett – alapján Lotz-teremnek nevezett épületrész belső felújítása 2006-ban kezdődött, és az eredeti 540 millió forint költséggel szemben 479 millió forint beruházási költségből valósult meg.

Az 1884. augusztus 16-án felavatott Központi, később Keleti pályaudvar hazai erőforrásból, magyar tervezők és kivitelezők közreműködésével épült. A többszöri átépítés és bővítés ellenére a pályaudvar szinte eredeti formájában szolgálja ma is az utazóközönséget.

Az épület terveit – két elhelyezési változattal – 1871-ben készítették a Magyar Királyi Államvasutak mérnökei. Az 1873-es gazdasági világválság miatt az építést csak később kezdték meg. A pályaudvart Rochlitz Gyula (1827-1886) építész, a vonatfogadó csarnok mérnöki szerkezetét pedig Feketeházy János (1842-1927) híd- és vasszerkezet-építő mérnök tervezte.

Az épület nemcsak a legjelentősebb magyar vasúti épület, hanem közlekedés-építészeti műemlék, a nemzeti kulturális örökség részeként a magyar állam tulajdonában lévő műemlék, melynek ebből a szempontból legértékesebb része a Lotz Károly és Than Mór által készített faliképeket, freskókat is magába foglaló indulási csarnok.

A pályaudvar megépítésekor ez a 670 m2 alapterületű és 18 m belmagasságú csarnok fogadta az utazóközönséget, akik az innen nyíló oldalfolyosókon keresztül közelíthették meg az I., II. és III. osztályú várótermeket, majd ezeken át a peront.

A II. világháborúban az épület egyes részeit, köztük az indulási csarnokot is több bombatalálat érte. A háborús kár helyreállítását követően változott meg a csarnok funkciója, ettől az időponttól vált kizárólag a pályaudvar Thököly úti főbejáratává.

Az épülettömb tető- és födémszerkezete az 1900-as évek utolsó harmadára teljesen elhasználódott, annak állapotromlását a folyamatosan végzett kisebb javításokkal sem lehetett megállítani. 2001-ben az indulási csarnok födémszerkezete annyira meggyengült, hogy az utazóközönség védelme érdekében le kellett zárni a forgalom elöl.

Az ezt követően megindult felújítási munkát a műemlékvédelmi követelményeknek megfelelően kezdte meg az épület vagyonkezelője, a MÁV Zrt., figyelembe véve azt, hogy a helyiség falazatán 9 db freskó található. A freskók közül nyolcat Lotz Károly, a 19. század második felének egyik leghíresebb festője készített. A képek címe: Háború és béke; A bányászat; A kohászat; Kereskedelem; A hídépítés; A posta; A földművelés; A jólét. A kilencedik freskót Than Mór, híres freskófestő készítette, képének címe: A vasút allegóriája.

Az épülettömb felújításának építészeti tervezését az Első Magyar-Kanadai Építész és Mérnökiroda Kft. végezte Hajnal Zsolt Ybl-díjas vezetőtervező irányításával. A falkutatások és a restaurátori munkák tervezésére a Szabó Péter restaurátor művész által irányított Reco Konzult Restaurátor és Tanácsadó Kft. kapott megbízást a lefolytatott közbeszerzési eljárást követően.

A tervezést és hatósági engedélyezést követően az indulási csarnok felújítási munkái két ütemben valósultak meg. 2002. és 2004. között került sor a födémszerkezet teljes cseréjére, a tetőszerkezet felújítására, ami a szerkezeti elemek mintegy 42 százalékának kicserélését jelentette. A kivitelezésnek ebben a fázisában készült az új palalemez-fedés, továbbá az azt kiegészítő díszítőbádogozás, hogy ezt követően a restaurátori munkákat és a belső felújítást biztonságosan végezhessék el.

2005-ben a kivitelezési munkák ebben a csarnokrészben szüneteltek, ekkor az épület Kerepesi úti kijárati csarnokában került sor a födém megerősítésére, a tetőszerkezet felújítására, a palafedés és díszítőbádogozás cseréjére.

2006-ban kezdődtek meg a belső felújítások, azaz

• a belső vakolat megújítása (a vakolat felület 50 %-át meghaladó cseréjével);

• a csarnokot határoló téglafalazatok kiszárítása;

• 1db Than Mór és 8 db Lotz Károly freskó teljes restaurálása;

• a falazat tagozatainak, gipszdíszeinek teljes felújítása, hiányzó elemek pótlása;

• a falazat, korábban megsemmisült díszítőfestésének teljes megújítása;

• az eredeti, faragott elemekkel díszített nyílászárók teljes felújítása;

• az íves acél ablakok teljes felújítása;

• a helyiségvilágítás cseréje;

• a díszkivilágítás kiépítése;

• a tűzjelző-rendszer telepítése;

• a galambriasztó-rendszer kiépítése;

• a padlóburkolat cseréje – vakvezető-sáv beépítésével;

• a bejárat akadálymentesítése;

• az elektromos vezérlésű utas-tájékoztató táblák (érkező és induló vonatok) kihelyezése

• a nyomtatott menetrendek kihelyezésére szolgáló vitrinek, valamint a pályaudvar használatát megkönnyítő piktogramok kihelyezése;

• a főbejárat előtti előtető födémének cseréje, tetőszigetelése és bádogozása;

• az előtető világításának teljes felújítása;

• a homlokzatvakolat részbeni felújítása, illetve a teljes felület nagyobbik részének foltokban történő javítása.

A felújított, nemcsak látványában, hanem műemléki jellegéből adódóan is értékes csarnokban a jövőben teremőri szolgálat vigyáz a rendre, továbbá a nagy utasforgalomra tekintettel egy mini gyógyszertár is lesz majd.

A felújított épülettömb művészettörténészek szerint az ország második legnagyobb alapterületű, nagy értékű freskókkal díszített helyisége. A freskók a vasút születését (Than Mór képe) és a 19. századi vasút társadalmi-gazdasági kapcsolatrendszerét ábrázolják.

A kivitelezők kiválasztása közbeszerzési eljárás keretében történt. Az épületbelső felújítási munkáit a Reco Konzult Restaurátor és Tanácsadó Kft. koordinálta fővállalkozóként, akik az építőmesteri munkákat a Laki Zrt. bevonásával végezték el.

A freskók restaurálását és a díszítőfestést 10 restaurátor készítette Csúcs László festő-restaurátor művész irányításával.

A beruházói feladatokat a MÁV Zrt. Ingatlangazdálkodási Igazgatósága, a beruházás lebonyolítói feladatokat a MÁV Zrt. Beruházás Lebonyolító Szolgáltató Egysége végezte. A jelentős művészeti értékeket is magában foglaló épülettömb eredeti állapotának visszaállításához jelentős segítséget nyújtott a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és a Képzőművészeti Lektorátus.