A Canon Europe, a digitális képalkotási technológiák egyik vezető vállalata az európai futballrajongók érzelmeinek és viselkedésének tanulmányozásával bízta meg a SIRC szervezetet (Social Issues Research Centre – Társadalmi Ügyek Kutatóközpontja).
A független kutatás eredményei szerint, ha a rajongók érzelmi kitörései alapján dőlne el, hogy ki nyeri a bajnokságot, nem Németország, Olaszország vagy Franciaország emelné magasba a kupát június 29-én, hanem a sportág szempontjából kevésbé esélyes svédeket illetné a megtiszteltetés.
A kutatók hat ország futballmérkőzésein figyelték a rajongók viselkedését, és közel 2.000 embert kérdeztek meg szerte a kontinensen. Az egyik igazán meglepő következtetés, hogy a legérzelmesebb futballrajongók Svédországban vannak, ahonnan a szenvtelen menedzser Sven-Goran Eriksson, valamint az élvonalbeli csatár, Henrik Larsson származik. A svédek dobogós helyezéséhez hozzájárult az is, hogy a svéd rajongók 88 százalékával előfordult már egy futballmérkőzésen, hogy egy ismeretlen szurkoló nyakába borult és megcsókolta. Emellett 95 százalékuk állította, hogy a labdarúgás az egyetlen olyan esemény, amikor szabadjára engedik érzelmeiket. A tabella második helyére Norvégia került, őket a belgák, majd a britek követik a sorban.
A francia drukkerek annak ellenére a legvisszafogottabb európai szurkolók, hogy az elmúlt évtizedben mind a világkupa, mind az európai bajnokság sikerét megízlelhették. A felmérés szerint alig több mint a rajongók fele – egész pontosan 60 százaléka – engedi meg magának, hogy az emelkedett pillanatokban megragadjon és megcsókoljon egy számára idegen rajongót. Az európai szurkolók 77 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egy mérkőzés örömteli pillanatában előfordult már vele, hogy keblére ölelte a mellette álló szurkolótársát. Mégis meglepő, hogy ennek éppen a mediterrán temperamentummal rendelkező portugál rajongók esetében a legkisebb a valószínűsége: csupán 43 százalék.
„Az elmúlt évek legszélesebb körű kutatása az európai futballrajongók körében rávilágított a játékkal kapcsolatos szenvedélyekre és érzelmekre, valamint arra, hogy a foci iránti rajongás valójában pozitív szerepet játszik az európaiak millióinak életében. Míg helyi és nemzeti szinten komoly rivalizálás folyik a rajongók között, lenyűgöző, hogy a labdarúgás képes rendkívüli módon összefogni a különböző háttérrel rendelkező európai és más nemzeteket” – mondta Peter Marsh, a SIRC társigazgatója a kutatás kapcsán.
„A SIRC kutatása érdekes kérdéseket vet fel az európai futballrajongókkal kapcsolatos általánosan elfogadott sztereotípiák tekintetében. Miközben a kutatás jellegzetes nemzeti különbségekre is rávilágít, a fő következtetés szerint az európai rajongók sokkal több közös vonással rendelkeznek, mint azt sokszor elismernék. A nyelvi és kulturális különbségek ellenére közös nyelven, a labdarúgás nyelvén beszélünk” – mondta James Leipnik, a Canon Europe kommunikációs és vállalati kapcsolatainak vezetője. „Hogy ezt szemléltessük, amint megkezdődik az Ausztriában és Svájcban rendezett UEFA EURO 2008, lehetővé tesszük az európai rajongók számára, hogy egy közös szurkolói honlapra feltöltsék azokat a fényképeiket, melyek a labdarúgáshoz kötődő érzelmeket dokumentálják” – tette hozzá Leipnik.
A portugál, belga, német és brit rajongók sírnak a legtöbbször: háromnegyedük vallotta be, hogy könnyezett már meccsen. Az európai rajongók kétharmadánál (66 százalék) fordult már elő, hogy megkönnyezték az eseményeket. A hazai drukkerek esetében pedig több mint 60 százalék állította, hogy tekintetét homályosították már el könnycseppek a mérkőzések egy-egy emlékezetes pillanatában. A labdarúgás iránti lelkesesedés azonban a kontinens egészére jellemző: az egyes országok rajongóinak szinte mindegyike vallotta, hogy szokott nyilvánosan kiabálni és sikítani (95 százalék), valamint többségük (60 százalék) még azt is elárulta a kutatóknak, hogy időnként álmaik is a játék körül forognak.
Háttéranyag a kutatás részleteiről
A Canon felkérésére a SIRC által hat európai országban végzett elsődleges kvalitatív kutatáson túl 17 európai ország rajongóinak tettek fel különböző kérdéseket az interneten keresztül. A kutatásban az európai futballrajongók érzelmeit vizsgálták. Közvetlenül 18 kérdés kapcsolódott a labdarúgáshoz fűződő érzelmekhez. Az európai átlagot a 18 érzelmekkel kapcsolatos kérdésre adott válaszok alapján állapították meg, majd az országokat az európai átlaghoz viszonyítva állították sorrendbe.
A vizsgált európai országok sorrendje a futballrajongók érzelmességét tekintve a legszenvedélyesebbtől csökkenő sorrendben haladva: Svédország, Norvégia, Belgium, Anglia, Spanyolország, Cseh Köztársaság, Németország, Magyarország, Szlovákia, Hollandia, Svájc, Finnország, Franciaország, Dánia, Lengyelország, Olaszország, Portugália.
A kvalitatív terepkutatást az alábbi hat országban végezték el: Anglia, Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia és Spanyolország
Az európai és az országos statisztikák teljes táblázata külön kérésre elérhető.
További eredmények:
- A spanyolok 72 százaléka, valamint a németek, britek, hollandok és norvégok kétharmada, de még minden negyedik olasz is inkább egy jó meccset választana egy romantikus együttlét helyett.
- Az futballhoz kapcsolódó eseményeket a dánok (98 százalék), a csehek (96 százalék) és a németek (95 százalék) követik a legmegszállottabban (napi szinten az interneten, nyomtatott sajtóban vagy rádióban), míg és a lengyelek (72 százalék), a portugálok (62 százalék) ennél kevésbé érdeklődők.
- A belga, finn és svéd rajongók egyharmada attól függően választja meg barátait, hogy azok melyik csapatnak szurkolnak.
- A babonákkal kapcsolatban a spanyolok külön kategóriát érdemelnének: a rajongók 69 százaléka állította azt, hogy ugyanazt a rituálét vagy rutint követi a meccsek előtt vagy után, míg az európai átlag csupán 40 százalék volt. A holland rajongók mindössze 27 százaléka tesz hasonlóképpen, ami a kontinensen a legalacsonyabb arány.
- Az európai drukkerek közül leginkább – a megkérdezettek kétharmada – a svédek és a belgák vallották, hogy a labdarúgás a legfontosabb dolog az életükben. Az összes megkérdezett rajongó közel fele (45 százalék) értett egyet velük. Meglepő módon éppen a temperamentumos olaszoknál volt a legkisebb (21 százalék) ez az arány.
|