Minden kilogramm számít. Megszokott, hogy az utasok csomagjait lemérik, de a repülőgép alkotóelemeinek súlya éppen ennyire fontos. Az ultrakönnyű, mégis nagyon erős szálerősítésű műanyagok lehetővé teszik a repülőgép tervezőknek, hogy a gépek súlyát ideálisra karcsúsítsák, ehhez szállít a Henkel innovatív know-how-t.
Ahogyan azt a neve is sejteti, a szálerősítésű többkomponensű műanyagok üveg- vagy szénszálakat tartalmaznak, melyek gyanta és keményítőszer mátrixban vannak csíkokban előkészítve. Ezek az előzetesen telített szálak szolgálnak a repülőgépgyártás különböző alkatrészei számára alapanyagként. Mostanáig ezeket alacsony hőmérsékleten kellett tartani és felhasználás előtt hagyni őket felengedni.
A Henkel az új ipszilon-technológiájával ezennel véget ért az ipari jégkorszak.
Az ipszilon-gyantát szobahőmérsékleten is lehet tárolni. Ez nagyban egyszerűsíti a felhasználást, és jelentősen csökkenti a gyártás közben keletkezett selejtet. Amióta a hűtés nem szükséges, az előállítás során felhasznált energia mennyisége is kisebb. Ez azonban nem az egyetlen előnye az ipszilon-generáció előzetesen telített szálainak. Nem csupán hőállóbbak, mint az eddigi anyagok, de határozottan erősebbnek és ellenállóbbnak is mutatkoznak. Az anyag lassabban fárad el, mivel életciklusa során kevesebb nedvességet szív magába. A Henkel öt év kutatómunkával érte el ezt az áttörést a többkomponensű műanyagok gyantái területén. Jelenleg minden jelentős repülőgépgyártónál folynak az alkalmazási vizsgálatok.
Attilio Gatti, a Henkel termékfejlesztési és technológiai marketing vezetője szerint a szálerősítésű műanyagok széles körben átveszik a hagyományos anyagok helyét a repülőgépgyártásban. A szénszálak tízszer ellenállóbbak a terheléssel szemben, mint a hasonló hosszúságú és súlyú acél- vagy alumíniumhuzalok. Ez azt jelenti, hogy a tervezők egyszerre tehetik erősebbé és könnyebbé a szerkezeteket. A könnyebb repülőgép kevesebb üzemanyagot használ fel. Ez nem csak a légitársaságok és az utasok pénztárcáinak jó, hanem a környezet számára is. Éppen ezért nem meglepő, hogy az új generáció repülőgépei – mint az Airbus A350 és a Boeing 787 Dreamliner – már felerészben kompozitokból készülnek.
|