Az országhatárainkon belül is tapasztalhatók különbségek: Magyarország dél-nyugati és észak-keleti részében a népességre kivetített halálozások száma magasabb, mint a többi régió átlaga. Hazánkban, e tekintetben Zala, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben jegyezték fel a legkedvezőtlenebb adatokat. A “szerencsésebbekhez” tartozik Baranya, Vas, Győr-Moson-Sopron és Csongrád megye, illetve Budapest, jellegzetesen azok a régiók, ahol jól kiépített szívcentrumok várják a betegeket- hangzott el azon a tájékoztatón, amelyet a Kardiológusok Kongresszusának megnyitója alkalmából rendeztek.
A ma kezdődő esemény egyik fontos témája a koszorúerek számítógépes vizsgálatának bemutatása (coronaria CT), amely áttörést jelenthet a szívbetegségek korai felismerésében. ugyanakkor bizonyos esetekben kiválthatja a szívkatéterezést.
A Cardio-CT berendezés néhány másodperc alatt teljes képet ad magáról a szívről, majd a számítógépes analizálás után a koszorúér szűkületek azonosításán kívül lehetőség nyílik a pitvarok, kamrák, a vénás és artériás rendszer térbeli leképezésére is.
A vizsgálat teljesen fájdalommentes, nem okoz bezártság érzést, a szív terhelése nélkül, nyugalmi állapotban ambulánsan elvégezhető. Amennyiben a lelet negatív, úgy a koszorúér-betegség, illetve az infarktus veszélye 96-99 százalékos valószínűséggel kizárható.
Dr. Forster Tamás, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke ezzel kapcsolatosan elmondta, hogy a katéteres vizsgálatot kiváltó eljárást a nagyobb hazai szívcentrumokban már sikeresen alkalmazzák, azonban nagyon nagy gondot jelent, hogy a társadalombiztosítás nem téríti meg a beavatkozás költségét. Így a közel 160 ezer forintos vizsgálati díj a beteget terheli.
A kardiológusok bíznak abban, hogy a finanszírozás területén változások lesznek, s ily módon ez a vizsgálati eljárás a mindennapi diagnosztika része lesz.
A kongresszus fontos küldetése, hogy felhívják a figyelmet az aktív, valamint a passzív dohányzás veszélyeire. Köztudott - tette hozzá az elnök -, hogy ez az egyik legfontosabbnak tartott rizikófaktor nagyban hozzájárul a szív és érrendszeri betegségek kialakulásához. Napjainkban minden ötödik emberhalálért ez a "csendes" gyilkos felel. A világon mintegy 1,3 milliárd ember fújja nap, mint nap a füstöt. Maga a dohányzás a tüdőrák okozta halálozás 90-95%-ért, az összes rákhalálozás 30-35%-ért, az idült gyulladásos légúti betegségek 80-85%-ért, míg a szív- és érrendszeri betegségek 25-30%-ért felelős.
Kiss Róbert Gábor, a társaság főtitkára ezzel kapcsolatosan hozzátette: mintegy 220 milliárd forint bevétel származik a dohányáru forgalmából, azonban e káros szenvedély okozta megbetegedések kezelése ennek duplájába kerül.
Mint mondta, a kongresszuson külön szekcióülésen a Magyar Tüdőgyógyász Társasággal közösen egy hosszú távú stratégiát kívánnak kidolgozni, melynek segítségével szeretnék meggyőzni az embereket az életmódváltás előnyeiről.
Ugyanakkor jó döntésnek tartják, miszerint a kormány is csatlakozni kíván ahhoz az európai uniós ajánláshoz, amely korlátozná a dohányzást a nyilvános zárt helyeken.
A Magyar Kardiológusok Kongresszusán külön blokkban foglalkoznak a szív elektromos terápiájával, a pacemaker kezeléssel, amely ebben az évben ünnepli ötvenéves évfordulóját. Ez nem csak a szakma, hanem a betegek szempontjából is fontos előrelépést jelent. Világviszonylatban 1958-ban végezték el az első pacemaker beültetést, amely Ake Senning szívsebész nevéhez fűződik. A 43 éves beteg haláláig /2001/ mintegy 25 pacemakerrel kapcsolatos műtéten esett át. Ez idő alatt a páciens egymilliárd szívütését egyre korszerűbb, méretében egyre kisebb eszköz koordinálta.
Külön kuriózumnak számít, hogy a részvevők megtekinthetnek egy kiállítást – Múzeumot- ahol nyomon követhetik a pacemakerek fejlődésének történetét.
A szimpózium keretén belül ugyanakkor bemutatják azt a 80 éves hölgyet, akinek hazánkban jelenleg a legrégebben, mintegy negyven esztendeje ültették be az első pacemakert.
|