Sportiskola alapítója, szótárat készítő rádiós újságíró, valamint utcagyerekek és árvák önzetlen segítője a Pannon Példakép Alapítvány kitüntetettjei között

A Pannon Példakép Alapítvány immár tizenharmadik alkalommal adja át díjait. A mobilszolgáltató vállalat alapítványának 2008 első negyedévi díjátadóján a több száz jelölt közül a kuratórium által kiválasztott három legkiválóbbnak adták át a Pannon Példakép Díjakat, s a velük járó egy-egy millió forintot.


A Pannon Példakép Alapítvány - melynek célja, hogy a nyilvánosság erejével és anyagilag is támogassa azokat a honfitársainkat, akik értékteremtő tevékenységükkel mindannyiunk számára követendő példákat mutatnak - immár negyedik évét elkezdve ad át negyedévente három díjat.

"Örömteli dolog számunkra, hogy a Pannon Példakép Alapítvány egyre több érdeklődést, megkeresést, ajánlást kap olyan emberekről, akik hétköznapi hősökként szinte láthatatlanul, de mégis érezhetően végzik áldozatos tevékenységüket. A Pannon a díjjal olyan ismeretlen emberekre kívánja felhívni a figyelmet, akiket csak egy kommunikációs nagyvállalat segítségével ismerhet meg a nagyközönség, pedig saját közösségükben igazi Példaképek. A Pannon, sok egyéb más társadalmi és környezeti tevékenysége mellett a Pannon Példakép díjakkal járul hozzá ahhoz, hogy a fontos ügyekkel törődők elismerést, bátorítást és támogatást kapjanak” - mondta a díjátadó után Dr. Majorosi Emese, a Pannon sajtó- és információs igazgatója.

A Példakép Alapítvány folyamatosan várja a jelöléseket.

Kiss Lenke - kosárlabdaedző és iskolaszervező
Kiss Lenke közel tíz éve alapította meg kosárlabda iskoláját, ahol eddig mintegy kétezer gyereket ismertetett meg a kosárlabda sport alapjaival. Kiss Lenke egész utánpótlásrendszert épített ki általános iskolákra: jelenleg 12 bázisiskolában (kilenc fővárosiban és három Budapest-környékiben) tíz edző felügyelete mellett mintegy háromszáz fő kosarazik náluk. Több egyesület is átvette a módszert, hogy az iskolában kell az utánpótlást megszervezni. A 328-szoros nemzeti és kétszeres Európa-válogatott egykori játékos sportkarrierjét befejezve szakedzői diplomát szerzett a Testnevelési Egyetemen, majd az FTC női szakosztályának vezetőjeként menedzseri feladatokat látott el. Észrevette, hogy fiatal tehetségek mielőtt még felnőtt játékosok lehetnének, sorra fordulnak el a sportágtól a túlhajtás és a túlzott pszichikai terhelés miatt. Lenke módszere gyermekbarát és eredményesen szolgálja az esetleges későbbi élsportolói karriert.

Varga Ilona – rádiós újságíró, műfordító, szótárszerkesztő
Cigánytelepről indult, s ma a közszolgálati rádió megbecsült munkatársa. Rádiós munkája mellett aktív tagja a roma közéletnek, és fontos szerepet játszik a beás cigány nyelv emancipációjában. Érettségi után a pécsi főiskola magyar–népművelés szakát végezte, majd a Magyar Rádióban végzett munkája mellett az ELTE média és szociológia szakán diplomázott. Műsorai (például a Szálkák, Segíthetek?, Kórterem, Nincs egyedül) karitatív szemléletűek, a kisebbségről, a kiszolgáltatott helyzetben lévőkről szóltak. Az első magyarországi cigány televíziós műsor: az MTV Pécsi Körzeti Stúdiója által készített Figyelj rám! (Bágăm Számá! – Asun Kathe!) alapító műsorkészítője, majd 1999-ben a Magyar Televízió Cigány Magazinjának felelős szerkesztője és éveken át az MTV Sorsfordítók című portrésorozatának szerkesztő-riportere volt.

A beás nyelv akkreditációját és a tízezer szóból álló magyar–beás, beás–magyar szótárat is neki köszönhetjük.

Európa első cigány nemzetiségi középiskolája, a pécsi Gandhi Gimnáziumot létrehozó Gandhi Alapítvány egyik alapítványtevője, több alapítvány kurátora, a Kisebbségi Jogvédő Iroda Felügyelő Bizottságának vezetője.

A Magyar Rádió kétszeres Nívó-díjasa, kétszeres Tolerancia-díjas, Pro Humanitas-díjas. 2003-ban Táncsics Mihály-díjjal, 2006-ban Kisebbségekért Díjjal tüntették ki. 2007-ben neki ítélték a Jó Ember Díjat. Büszkék vagyunk arra, hogy Varga Ilona 2008-ban Pannon Példakép díjazott lett.

Böjte Csaba - a szegény sorsú erdélyi gyermekek oltalmazója
Böjte Csaba a Dévai Szent Ferenc Alapítvány létrehozója, amelyet azzal a céllal alapított, hogy megmentse, felkarolja a nyomorban tengődő, kilátástalan sorsú erdélyi gyermekeket. Neve mára fogalommá vált és egybefonódott az önzetlen segítséggel. A ferences rendi szerzetes 1992-ben került Dévára, ahol látva az árvák és utcagyerekek sorsát, elhatározta megmentésüket, lelki és szellemi fejlesztésüket. Segítőivel először egy régóta üresen álló ferences kolostort alakítottak át szállássá. A területi gyámhatóság hat év múlva fogadta el hivatalosan is a gyermekvédelmi bázist. Mára már több száz gyermek kap szerető segítséget az otthonban. Böjte Csaba testvér a kilátástalanság helyett otthont és útmutatást ad a hozzákerülteknek és fáradtságot nem ismerve kutatja fel a többi segítségre szoruló gyermeket.