A MÁV álláspontja

A VDSZSZ Szolidaritás követeléseinek sem jogi, sem szakmai, sem gazdasági alapja nincsen és a munkahelyek jövőbeni biztonságát veszélyezteti, mindezek miatt nem tudja teljesíteni a MÁV ZRt. a VDSZSZ Szolidaritás követeléseit. A sztrájk tehát kilátástalan, viszont veszélyezteti az utasoknak a magyar vasútba vetett bizalmát, és beláthatatlan kockázatot és veszteségeket eredményez gazdaságilag és társadalmilag a most kialakulóban lévő MÁV csoport számára. Kössünk végre okos békét! Abba kell hagyni a mindenki számára visszahozhatatlan károkat okozó sztrájkot, és az erőfitogtatást a teljesítményre kellene fordítani! Itt az ideje, hogy valamennyi vasutas figyelme az utasok felé forduljon!

Mire szolgál a CARGO eladásából befolyó pénz?

A CARGO értékesítéséből befolyó pénzt a MÁV hitelek törlesztésére és műszaki, technológiai fejlesztésre fordítja, amely a munkavállalók munkavégzési feltételeit és az utazó közönség utazási feltételeinek javítását szolgálja.

Gaskó egy állítólagos sörözői beszélgetésen elhangzott ígéretre hivatkozva tart igényt részesedésre a CARGO bevételből.

A VDSZSZ követelésének egyetlen indoka egy 2005 áprilisában egy, az akkori miniszterrel, Kóka Jánossal folytatott állítólagos éttermi találkozó, amelyen szerintük azt ígérte a Gazdasági és Közlekedési Miniszter, hogy a CARGO részvényeiből a MÁV-os munkavállalók is vásárolhatnak. Csakhogy Kóka János soha nem vett részt külön találkozón Gaskó Istvánnal sem étteremben, sem sörözőben, sőt az irodájában sem. Csak olyan hivatalos megbeszéléseken tárgyaltak egymással, ahol a többi szakszervezet képviselői és a MÁV management is jelen voltak. A privatizációs bevétel szétosztogatására soha nem tett, nem is tehetett ígéretet Kóka János! Gaskó István megtéveszti a munkavállalókat, amikor a teljesen jogtalan igények alátámasztására képzeletbeli találkozókra hivatkozik.

Mi az igazság?

A valóság az, hogy 2005. december 30-án a MÁV Zrt. és a reprezentatív szakszervezetek (VSZ, VDSZSZ Szolidaritás, MOSZ, PVDSZ, MTSZSZ) között aláírásra került az Árufuvarozási Üzletág kiszervezéséről szóló megállapodás, amelyet a következő szöveggel fogadott el mindenki:

A MÁV ZRt a MÁV Cargo ZRt. létrehozása és az érintett munkavállalóknak az új társaságban történő foglalkoztatatásával kapcsolatban az alábbi kötelezettségeket vállalja:

„a MÁV ZRt. a MÁV Cargo ZRt.-nél - a tulajdonos előzetes nyilatkozata, illetve a tulajdonos ilyen irányú döntése alapján – biztosítja a munkavállalók tulajdonrész-szerzését.”

A CARGO értékesítését a MÁV Zrt. a lehető legszigorúbb szabályok alapján, a Privatizációs Törvény szerint végezte, annak minden rendelkezését betartva. A törvény szerint a döntést megelőzően a reprezentatív szakszervezeteknek, így a VDSZSZ Szolidaritásnak is módjában állt véleményének kialakítására. A szakszervezetekkel való konzultációra 2007 májusában került sor és valamennyi reprezentatív szakszervezet részt vett benne. Ezt követően hagyta jóvá a MÁV Zrt. Igazgatósága és Felügyelő Bizottsága a CARGO értékesítési folyamatát. Ebben a véleményezési folyamatban egyetlen egyszer sem kérte, jelezte a VDSZSZ, hogy a CARGO-s munkavállalóknak járó 5%-on kívül, bármely MÁV dolgozónak jusson bármi is a privatizációs bevételből. Erről jegyzőkönyvek és aláírt dokumentumok tanúskodnak.

Állami vagyon és privatizációs bevétel

Az állami vagyonról szóló törvény, a privatizációról szóló törvény és számos egyéb jogszabály, többek között a Btk. is lehetetlenné teszi, hogy az állami vagyon különböző részeire, - így a privatizációból származó bevételre-, tetszés szerint nyújtsunk be, mi magyar állampolgárok igényt. Ha ez így helyes lenne, akkor bárki, bármikor, bármit hazavihetne az állami vagyonból, ha az érdekei ezt így diktálják. A VDSZSZ-t ezek a gyerekes, indokolatlan, jogszerűtlen követelések nem csak a MÁV csoporttal, a többi szakszervezettel, hanem valamennyi adófizető magyar állampolgárral szembe állítják.

A MÁV álláspontja egyértelmű: az állam vagyonát nem lehet széthordani!

A MÁV nem osztogatja szét a privatizációs bevételek egyetlen fillérjét sem! Mint ahogy nem osztja szét a munkavállalók között a felhalmozott veszteségeket, a kamatokat, a megrongált vasúti berendezések kárának költségeit sem. (Igaz ezt még nem is követelték). Privatizációs nyereségből a hazai privatizáció elmúlt húsz éves története során eladó cég munkavállalói soha nem részesedtek. A VDSZSZ Szolidaritás által említett energiaipari példa esetén, a privatizáció során 6 év alatt elbocsátásra került közel 17000 munkavállaló kapott újrakezdési támogatást, korengedményes nyugdíjat. Az aktív munkavállalók nem kaptak többletjuttatást.

Példátlan VDSZSZ követelések. 16,9%? Milyen alapon?

A VDSZSZ mostani követelését tavaly novemberben a 2008 évi bértárgyalások során fogalmazta meg először, akkor még 2,5 havi bér kifizetése volt, amely az elmúlt napokban 250 ezer forint egyszeri természetbeni juttatássá alakították át. Nagyon fontos megjegyeznünk, hogy a MÁV ZRt. négy reprezentatív szakszervezettel (VSZ, MOSZ, PVDSZ, MTSZSZ) aláírta a 2008. évi bérmegállapodást amelyben a keresetek 6,9 %-kal nőnek a VBKJ mértéke pedig közel 20%-kal. A bérfejlesztés január hónapban végrehajtásra került február 10-ig valamennyi munkatársunk megkapja az emelt fizetését. A VDSZSZ Szolidaritás csak a MÁV-START Zrt. és a MÁV-GÉPÉSZET munkavállalói részére követeli a 10% többlet bérfejlesztést a kiszervezés miatt, amely követelésnek tehát a nincs semmiféle alapja, és, amely így összességében 16,9%-os bérfejlesztést jelentene. Ekkora összeg a magyar foglalkoztatottak körében példátlan követelés, és ellentétes a Liga által is aláírt OÉT bérajánlással.

A kiszervezett társaságokra ugyanaz a Kollektív Szerződés érvényes, mint a MÁV-nál. A kiszervezés időpontjában a munkáltató és VSZ, MOSZ, PVDSZ, MTSZSZ olyan megállapodást írt alá, amely szerint a kocsivizsgálói, jegyvizsgálói és jegypénztárosi munkakörökben foglalkoztatottakra 2009. december 31.-ig foglalkoztatási garanciát vállalt, tehát a MÁV Start Zrt. munkavállalói ezzel jobb körülmények közé kerültek, mint a MÁV-osok. A plusz 10%-os extra bérfejlesztésre megállapodás nincs, mivel ez kockáztatná munkavállalóink hosszú távú foglalkoztatási biztonságát és –minthogy a MÁV ZRt. és a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. munkavállalói nem kapnák,- felborítaná az egyes vasutas szakmák között évtizedek alatt kialakult jövedelmi egyensúlyt. Minden sztrájkolni szándékozó kollégának tisztában kell lennie mindezzel, és az ezzel járó felelősséggel.