A Magyar Államvasutak 2004 decemberében nyilvános pályázat útján értékesítette a budapesti, Andrássy út 66. szám alatti ingatlanját. A pályázók közül a legmagasabb, az értékbecslés fölötti árat az Andrássy Palota Kft. adta.

A Vasutas Biztosításszervező Kft. (VBSZ) 2005-ben, nyolc hónappal az ingatlan értékesítése után elővásárlási jogával kívánt élni, melyet a korábbi bérleti szerződése alapján indokolt meg. A VBSZ keresetét azzal is alátámasztotta, hogy a bérelt ingatlan területén értéknövelő beruházásokat valósított meg.

A bérleti szerződés előkészítése során, az Andrássy út 66. III. emeleti helyiségeire vonatkozóan megkötött bérleti szerződés tervezeteiben még szerepelt ugyan, hogy a VBSZ-t elővásárlási jog illeti meg, a véglegesen megkötött bérleti szerződésből azonban ez a tétel kimaradt, a felek által aláírt szerződés elővásárlási jogot nem biztosított. Az elsőfokú bíróság helyt adott a MÁV azon álláspontjának is, hogy amennyiben létezett volna elővásárlási jog, azt a VBSZ már akkor sem érvényesíthette volna, mivel arról ráutaló magatartással lemondott. A Biztosításszervező ugyanis már 2004 decemberében ismerte a felek közötti adásvételi szerződés tervezetét, a tudomásra jutáskor az Andrássy Palota ajánlatával egyező feltételek elfogadása mellett nem jelentette be elővásárlási joga gyakorlását. Erre az igényére csak jóval később, többszöri keresetmódosítás után hivatkozott.

Miután az elsőfokú bíróság a VBSZ elővásárlási joga fennállását nem állapította meg, így elutasított arra vonatkozó kereseti kérelmét is, hogy a MÁV ZRt. – azonos tartalommal – vele kösse meg az adásvételi szerződést. A bíróság ugyancsak elutasította a VBSZ fellebbezését is, és megállapította, hogy a pályázati kiírás feltételeinek megfelelően nyújtotta be ajánlatát előtársasági formában az Andrássy Palota Ingatlanforgalmazó Kft.

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, fellebbezésnek helye nincs.