A választások során az állampolgárok politikai akaratukat közlik a demokrácia szabályai értelmében. A politikai véleményre és a pártállásra vonatkozó adatok - mint különleges adatok - a törvény fokozott védelme alatt állnak.

A politikai kampány idején is biztosítani kell, hogy az állampolgárok információs önrendelkezési jogukat érvényesíthessék, s e jogukban ne korlátozzák őket.

Az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi törvény alapján a pártok listaállításához legalább 20.000 választópolgárnak az aláírásával hitelesített ajánlása szükséges. Két vagy több párt közös listát, ugyanaz a párt csak egy - önálló vagy közös - listát állíthat.

A pártoknak ahhoz, hogy listát állíthassanak, ajánlószelvényeket kell gyűjteniük a választópolgároktól, amelynek révén több tízezer választópolgár különleges adata kerül a birtokukba.

A jelölő szervezetek az ajánlószelvényen szereplő adatokkal összefüggésben adatkezelőnek minősülnek, ezért be kell jelentkezniük az adatvédelmi biztos által vezetett adatvédelmi nyilvántartásba.

A névjegyzékbe történő felvételről szóló értesítőt az ajánlószelvénnyel együtt a helyi választási irodák 2009. április 6. és 16. között postázzák a választópolgárok részére. Az Európai Parlament tagjainak választásán az ajánlásban is részt vehetnek az Európai Unió és a csatlakozó államok azon választópolgárai, akik magyarországi lakóhelyüket igazolták és nyilatkozatuk alapján a választók névjegyzékében szerepelnek.

Az ajánlás az ajánlószelvénynek a jelölő szervezet képviselője részére történő átadását jelenti. A jelölő szervezet (párt) adatkezelőnek, a párt képviseletében ajánlószelvényeket gyűjtő személy adatfeldolgozónak minősül. Ajánlást csak a párttól kapott érvényes meghatalmazással rendelkező személy gyűjthet, e személyekért a pártoknak felelősséget kell vállalniuk.

Az ajánlószelvényt gyűjtő személynek még az adat felvétele előtt tájékoztatnia kell a választópolgárt az adatszolgáltatás önkéntességéről, az adatkezelés céljáról és arról, hogy az adatokat kik fogják kezelni, illetve feldolgozni.

A választási eljárási törvény értelmében a pártok megbízottjai nem gyűjthetnek ajánlószelvényt:
a) munkahelyen munkaidőben vagy munkaviszonyból, illetőleg munkavégzésre irányuló más jogviszony teljesítése közben,
b) a fegyveres erőknél és a rendvédelmi szerveknél szolgálati viszonyban levő személytől a szolgálati helyen vagy szolgálati feladat teljesítése közben,
c) tömegközlekedési eszközön,
d) állami és helyi önkormányzati szervek hivatali helyiségében.

Az ajánlószelvények érvényességének feltétele, hogy kitöltésekor a választópolgár a szelvényen feltüntesse személyi azonosítóját. A választópolgárnak az ajánlócédulával együtt kézbesített értesítő (kopogtatócédula) is tartalmazza a választópolgár személyi azonosítóját. Kitöltetlen ajánlószelvényt az azt gyűjtő személy nem vehet át.

Az ajánlószelvények és az azokon szereplő adatok csak a listaállítás céljára használhatók fel, azokról másolat nem készülhet, harmadik személynek hozzáférhetővé tenni nem szabad. Továbbításukig megfelelő őrzésükről gondoskodni kell. A be nem nyújtott ajánlószelvényeket három napon belül, a felhasznált összes ajánlószelvényt pedig a szavazás napján kell megsemmisíteni.

A személyes adatokhoz a pártok egyrészről a választópolgárok kifejezett beleegyezésével juthatnak hozzá, másrészről, ha azt törvény számukra megengedi. A jelöltek és a pártok a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatalától, illetve a helyi választási iroda vezetőjétől - díjfizetés ellenében - a szavazás napja előtti 20. napot (2009. május 18.) követően a törvény szerint hozzájuthatnak a választópolgárok név és lakcímadataihoz.

A pártok részére azoknak a polgároknak az adatai is átadhatók, akik személyes adataik továbbítását korábban megtiltották, mert a letiltó nyilatkozat a választási célból kért adatszolgáltatásra nem érvényes.

Jóri András adatvédelmi biztos fokozott figyelemmel kíséri a választási kampánnyal és a jelölési folyamattal kapcsolatos adatkezeléseket.