Minden második magyar háztartás rendelkezik internet-hozzáféréssel, míg minden további tizedik fél éven belül tervezi annak bevezetését - derült ki a KutatóCentrum és a MASMI Hungary Piackutató Intézet közös, a magyar háztartások internethasználati szokásait vizsgáló kutatásából. A leggyakoribb a kábeles elérés - az otthoni internetkapcsolattal rendelkezők 43 százaléka csatlakozik így a világhálóra -, ezt követi az ADSL-kapcsolat 34 százalékkal.

A netező háztartások 8,5 százaléka azonban továbbra is betárcsázós, modemes internetet használ, míg 6,9 százalék mobiltelefonon keresztül internetezik. Legnagyobb arányban az alacsony iskolai végzettségű netezőknél található betárcsázós kapcsolat - 10 százalékuk csatlakozik így a világhálóra -, míg az otthoni internet-hozzáférés aránya az alacsonyabb egy főre eső jövedelemből gazdálkodó, kistelepülésen élő háztartásokban a legkisebb.

„A világhálóra való csatlakozás költsége egyre alacsonyabb, így a megfigyelhető különbségeknek nem csak anyagi okai vannak. Egyrészt a kábeles és ADSL-hálózatok lefedettsége nem 100 százalékos, másrészt a kistelepüléseken az internet még jellemzően nem vált a mindennapi élet részévé, nem szükséges a napi munkához, így ott még a kultúrája sem alakult ki olyan mértékben, mint a nagyobb városokban. A vásárlóerővel rendelkező lakosság körében azonban az internetelérés meghaladja a 75 százalékot” - jegyezte meg Barcza Enikő, a KutatóCentrum üzletágvezetője.

Vezetékes helyett mobil
A kutatás arra is fényt derített, hogy ma már több háztartás rendelkezik internet-hozzáféréssel, mint vezetékes telefonnal: a magyar háztartások csupán 48 százalékánál van bekötve a vezetékes telefon. Ez az arány ráadásul folyamatos csökkenést mutat: a háztartások negyedének ugyan volt korábban vezetékes telefonja, de azóta különböző okokból lemondták azt.

A mobil-penetráció ugyanakkor kiemelkedően magas, a magyar háztartások 93 százaléka legalább egy mobillal rendelkezik. Jellemzően mind a vezetékes-, mind a mobiltelefon-ellátottság azon válaszadók körében alacsonyabb, akik kisebb településen élnek, alacsonyabb végzettségűek és kisebb jövedelemből gazdálkodnak.

A kutatásról
A cikk adatai a KutatóCentrum és a MASMI Hungary Piackutató Intézet közös kutatásának eredményein alapulnak. A felmérés 2008 decemberében egy 1 031 fős, kor (18-64 évesek), nem, iskolai végzettség és földrajzi jellemzők szerinti reprezentatív lakossági mintán készült.