A Bay Zoltán Közalapítvány 15 éves fennállása során idén első ízben adott át elismerést az innováció területén kiemelkedő eredményeket felmutató kutatóknak, partnereknek. A hazai alkalmazott kutatás fellegvárának számító Közalapítvány három kategóriában osztotta ki díjait, melyek közül a Bay Zoltán Ipari Innovációs Díjat, és az ezzel együtt járó Bay Zoltán Arany emlékérmet a Pannon vállalati kapcsolatokért felelős, valamint egyben a cég innovációs tevékenységét is felügyelő vezérigazgató-helyettese, Drozdy Győző vehette át.

„A Pannon évek óta élen jár az innováció területén, és jelentős lépéseket tett annak érdekében, hogy a fejlesztések a gyakorlatban is megvalósuljanak. Ilyen például a mobil EKG kifejlesztése, amely a többi hasonló projekttel együtt hozzájárul ahhoz, hogy a sikeres innovációk és a technológiai transzfer révén nőjön a hazai vállalatok versenyképessége és hatékonysága” – nyilatkozta a díj átadása kapcsán dr. Hajtó János, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány főigazgatója.

A Közalapítvány a díjjal azon partnerek teljesítményét ismeri el, akik kiemelkedő módon járultak hozzá jelentős innovációs eredmények eléréséhez, valamint tudományos, innovatív, fejlesztő-központú tevékenységükkel támogatják a maradandó szellemi és materiális értékek létrehozását.

„A Bay Zoltán díj nem egyéni érdem, hanem a Pannonnál dolgozó kollégák közös munkájának eredménye. Nagy megtiszteltetés számunkra a díj, amelyért ezúton is szeretném köszönetemet kifejezni a Pannon kiváló fejlesztőcsapatának és a Bay Zoltán Közalapítványnak” – mondta el a díj kapcsán Drozdy Győző. „Számomra a legizgalmasabb és legérdekesebb feladat, amikor valami új kifejlesztésén, egy szolgáltatási vagy műszaki probléma megoldásán kollégáimmal ötletelünk, vitatkozunk. Ilyenkor a régi kutatói énem előbukkan a feledésből” – tette hozzá.

Drozdy Győző 1981-ben szerzett doktori fokozatot a Budapesti Műszaki Egyetemen, majd 1986-tól 1993-ig a Finn Állami Műszaki Kutatóintézet kutatójaként, később vezető kutatójaként tevékenykedett, ahol a GSM rendszerek szimulációjával foglalkozott. 1993-ban legelsőként lett a Pannon dolgozója. 1998-ban Aschner Lipót díjat, 1999-ben pedig Gábor Dénes díjat kapott.