A GfK Hungária Piackutató Intézet minden év őszén megjelenő, a stratégiai tervezéshez segítséget nyújtó tanulmánya szerint a hipermarketek piacrészének stagnálása figyelhető meg. Bár a fogyasztók fizetőképességük mérséklődése miatt az olcsóbb árukat és alacsonyabb árakat kínáló üzleteket keresik, a szupermarket csatorna 2008 első hat hónapjában mégis erőteljes növekedésnek indult.

A GfK Hungária Piackutató Intézet Stratégiai Levél-FMCG tanulmánya összefoglalja, milyen tendenciák jellemzik az elkövetkező másfél év piaci, gazdasági és kereskedelmi folyamatait.

A hazai kiskereskedelemben évek óta tartó koncentráció jellemző áruházbezárásokkal és ezekkel párhuzamos boltnyitásokkal. Az egyes értékesítési csatornák teljesítményét illetően el kell mondani, hogy a hipermarketek piaci részaránya a korábbiakkal ellentétben stagnál.

„A jelenlegi – véleményünk szerint átmeneti – stagnálás egyrészt annak tulajdonítható, hogy a tavalyi év utolsó negyedében, illetve 2008 első hónapjaiban, ellentétben a hipermarketekkel, mind a szupermarket, mind a diszkontcsatorna szegmensében jelentős számú áruház nyílt” – elemezte az okokat Kui János, a GfK Hungária kereskedelemkutatás szektorának menedzsere.

Figyelembe véve a hipermarket-láncok középtávú expanziós terveit és az eddigi tendenciákat, a GfK Hungária prognózisa szerint a csatorna középtávon további 5-6 százalékos piaci részesedést szerez.

2008 első félévében a szupermarketek szerepeltek a legsikeresebben, hat hónap alatt 1,8 százalékpontos piacrész-növekedést produkálva. Erősödésük irányába hat az egyik nagy hipermarket-lánc szupermarket-szegmensen belüli további terjeszkedése, továbbá a középtávon várhatóan emelkedő vásárlóerő is, amely a minőségi, de magasabb árfekvésű termékek felé fordítja a fogyasztók figyelmét.

A diszkont-csatorna piacrésze nem mutatott jelentős elmozdulást a tavalyi év vége óta. A magyar piacra idén belépő lánc piacra gyakorolt hatása egyelőre nem érezhető. A további négy diszkontlánc közül - részben boltnyitásainak köszönhetően - csupán egy szereplő tudta növelni részesedését, a többiek eredményei romlottak. A nagy hálózatok további terjeszkedését, illetve egyes diszkontüzletek átalakulását figyelembe véve előreláthatóan ez az a csatornatípus, amely középtávon a legintenzívebb fejlődést produkálja majd.

A hazai tulajdonú láncok valamelyest erősödtek, és - ahogy az várható volt - folytatódott a független kisboltok térvesztése.

A szakértők meglátásai szerint a reáljövedelmek csökkenése és a növekvő energiaárak jelentősen visszavetették a fizetőképes keresletet és a vásárlási kedvet, ami ráadásul az élelmiszerek drágulásával párosult.

A fogyasztók jövedelmük csökkenésére az adatok szerint kétféleképpen reagálnak: megszokott márkatermékeiket olcsóbb helyettesítő termékekre cserélik, illetve gyakrabban vásárolnak az alacsonyabb árszínvonalat képviselő kereskedelmi csatornákban. Ennek látszólag ellentmond a szupermarket csatorna piacrészének fent már említett 2008. első félévi növekedése.

Noha az európai országok viszonylatában hazánkban a kereskedelmi márkák forgalmi részesedése viszonylag alacsony, a háztartások vásárlásaiban arányuk évről-évre nő. A vásárlóerő csökkenése 2008-ban várhatóan tovább erősíti ezt a tendenciát.

A felmérést a GfK Hungária Piackutató Intézet készítette.