Az eredeti, klasszicizáló stílusban felújított, 2005-ben műemlékké nyilvánított épületet két évvel ezelőtt adták át újra az utazóközönségnek. A helyreállítás során a szakemberek felmérték az eredeti díszítőrészletek állapotát, a hiányokat és torzításokat, tisztázták a restaurálás, illetve pótlás lehetőségeit és mértékét. Az ezek alapján készített helyreállítási tervek egyrészt visszaállították az épület külső, valamint a reprezentatív belső tereinek megjelenését is. A műemléki helyreállítás terveit Hajós Tibor építészmérnök és munkatársai készítették el.

Az épület funkcionális korszerűsítése révén egy Magyarországon egyedülálló, kétszintes utastér alakult ki, amelyek egymásba nyílóan biztosítják az utasforgalmi területek áttekinthetőségét, a csúcsidőben naponta mintegy tízezer utas kulturált kiszolgálásának feltételeit. Az eredeti értékek megőrzése, helyreállítása mellett – például az étterem mennyezetén található nagy értékű olajfestmény (pannó) restaurálása – a MÁV nagy hangsúlyt fektetett a modernizációra és az akadálymentesítésre is. Az utastérben a vakok és gyengén látók akadálymentes hozzáférését a burkolatba épített vakvezető sáv segíti; a kerekes székkel közlekedők részére rámpákat és liftet építtetett a vasúttársaság. Új szolgáltatás a mozgáskorlátozottak által használható WC és a turisták részére kialakított zuhanyozó, valamint az ügyfélcentrum. A korszerű igényeknek megfelelően az utasok kényelmét a főlépcsőház eredeti megjelenését nem zavaró mozgólépcső is szolgálja.

Az összesen 1,3 milliárd forintból megvalósuló rekonstrukcióhoz Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata százmillió forinttal járult hozzá, az állomás előtti tér felújítását pedig erre az évre tervezte a város.

Háttérinformáció:

A szegedi állomás rövid története
Az első szegedi indóház 1854-ben, a Cegléd-Szeged vasútvonal megnyitásával egy időben épült. Szeged vasútállomás felvételi épülete mai formájában 1902. óta áll az utazóközönség rendelkezésére, tervezője a neves vasúti építész, Pfaff Ferenc volt. A főpályaudvar épülete önmagában véve is egyedi kialakítású, hiszen kétszintes elrendezésével kora hasonló alkotásaitól eltérő megoldást kapott. Megbontott tömegalakítással a hangsúlyos, tornyokkal díszített középrészben, monumentális térben kapott helyet a vágányok szintjéről az utcára levezető lépcsőrendszer. Mind az épület külső megjelenésében, mind pedig kiemelt belső tereiben az eklektika gondolkozásmódjának megfelelően a gazdag díszítettség a jellemző képző- és iparművészeti alkotások jeles választékával. Az épületet a háborús pusztítások helyreállítása után az 1960-as években „tatarozták", amivel jelentős változásokat okoztak.

Az ICOMOS, az UNESCO műemlékvédelmi világszervezete
A párizsi székhelyű szervezet a Világörökség Bizottság állandó műemlékvédelmi szakértő intézménye. Az 1965-ben létrehozott civil szakmai szervezet meghatározó szerepet tölt be a világ műemlékvédelmében, az itt kidolgozott irányelveket a legtöbb ország átülteti saját műemlékvédelmi gyakorlatába. A nemzetközi fórumokon is tevékenyen dolgozó tagok saját országukban nemzeti bizottságokat alkotnak. Feladatuk a nemzetközi és hazai műemlékvédelmi elvek összhangjának megteremtése, szakemberek delegálása a nemzetközi szakbizottságokba, valamint saját problémái megoldására nemzetközi szakembereket is igényelhetnek. Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága a nemzetközi szervezet egyik legnagyobb és legbefolyásosabb tagszervezete. Tagjai a magyar műemlékvédelem meghatározó szakemberei: építészek, régészek, művészettörténészek, kertépítészek, restaurátorok, történészek, vegyészek, geológusok, statikusok és a műemlékvédelemhez kapcsolódó minden más szakág képviselői.